Tóthné Földesi Ilona

Népszerűség: 137 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Június

Szerteszéjjel szárnyal a széllel a nyár,
madárbölcsőt ringat kedvére a fán.

Tovább...

Remény

Virágoztak álmukban az alvó almafák,
távolból láttam még, lehullt egy levél,
a fa alatt kövekből lettek gyöngyszemek.

Tovább...

Harsány a jaj

Ezüstpihés hárs levelén harsány a fény.
Lusta még a szél, ártatlan gyöngyharmat,
törött tükör loboncos fákon, bokrokon.

Tovább...

Nyár

Harmatos csillámok között
forró lehelettel...

Tovább...

Egyre fogy

Egyre fogy a szeszélyes, furcsa játék,
kábultan nézem, kevés az út előttem.

Tovább...

4658

Augusztus

Augusztus lett, csend kondul,
visszafut az árnyék a fény elé.
Örökmozgó súly alatt koldul
saját csapdájában a nyár.

Tovább...

Tavaszi vers

Tócsában nyüzsgő esőcseppeket
ringat lágyan a tavaszi szellő.
Könnyes pipitér fehérlik a réten,
fűszálakon is esőcsepp remeg
a fényben, mint apró ékszer.

Tovább...

Emlékezés

Forrt, pezsgett árnyékom alatt
az élet, hiába faggattam,
ő bölcsen elhallgatta,
miért nem volt gyerekszobám.

Tovább...

Hátrál az árnyék

Felhőkből kilátszik kis kék égdarab.
Hátrál az árnyék, fényes, zöld a táj.
Hallgatva fáj a szépség, feszíti szét
végtelen határait a rét, a nyüzsgés,
sok aprócska bogár, nyíló vadvirág.

Tovább...

Esős nyár

Imbolygó, széljárta esőben ring a nyár.
Kértem, hogy vegye fel legszebb ruháját,
két kézzel szórja szét, szép tarka virágát,
festetlen vázába tegye s kerteknek ágyára.

Tovább...

Májusi eső

Folyón borzoltatja magát a hullám,
bokrok, fák állják körül a víz partját.

Tovább...

Minden éjjel

Elringat puhán a tudat, nem csak engem
tépnek széjjel az édes álmok minden éjjel.

Tovább...

Nélküled

Bocsáss meg, ha borús vagyok,
ha csupa ideg, hideg az arcom,
a bánattal egy ágyban alszom,
ha összebújok a szenvedéssel
nélküled.

Tovább...

4146

Csapongás

Egyedül vagyok a porondon,
kívül rekedt a festett bohóc,
ami én vagyok,
krétafehér arcán könnyeivel
szintén én vagyok.

Tovább...

4072

Minden napra legyen

Zsigereinkben századok nyugszanak.
Áldott a föld, mely kalászt ringatott,
folyókat, szívet, kenyeret adott.
Fohászt mondok, hogy a dal, a kenyér
keserű ne legyen, kovásztalan,
könnyekkel dagasztott, sótalan.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom