Uzelman János

Uzelman János

Született: 1956. szeptember 2.

Népszerűség: 342 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A tuja halála

Több, mint húsz éve már, kaptam két kis tuját,
olyan setét-sutát, göcsörtös, kis mulyát,
lépcsőház előtt a kemény, köves talaj
szikrázó ásómat nehezen fogadta.

Tovább...

Emlékek szárnyán

Molyrágta tegnapok,
homályos holnapok,
pókhálós éjszakák,
magányos nappalok.

Tovább...

Szilveszter éjjelén

Ma szilveszter napja vagyon,
kezdődjék a dínomdánom,
búcsúztassuk el az évet,
mulassunk hát egész éjjel.

Tovább...

Mosoly

Egy kedves mosoly nem kerül semmibe,
de örömet okoz mindenki szívébe.
Boldog ember, ki tud mosolyogni,
de az is boldog, ki tudja viszonozni.

Tovább...

Karácsony, 2016.

Reggel, amint felébredek,
az ablakon kitekintek,
szemeimnek alig hiszek,
hótakaró borít mindent.

Tovább...

Karácsony este

Telnek a napok, múlnak a percek,
poet-fenyőfán gyúlnak a fények,
ünnepi versek őrzik az álmot,
álmodjunk együtt egy szebb világot.

Tovább...

A vén poéta

Jó apámmal kaszáltunk a réten
egy napsugaras nyári reggelen,
körülöttünk szép virágok nyíltak,
harangvirág és tűzvörös pipacs.

Tovább...

Egy plágium margójára

Tudom, én költő nem voltam, vagyok, leszek,
de mindig szívemből írok verseket,
nehéz a Magyar nyelv, így néha tévedek,
ám a kritikákat mindig szívesen veszem.

Tovább...

Nyafi és a virágok

Van nekem két kópé cicám,
ők igazi szobacicák,
ha leengedem az udvarra,
uzsgyi, rögtön elszaladnak.

Tovább...

Búcsú a nyártól

Búcsúzom tőled, szép, szeszélyes nyár,
félek, hogy nekem ez volt az utolsó már,
egyre jobban szédülök sétáim során,
néha megállok, csak bámulok bután.

Tovább...

Fekete Angyal

Fekete póló, fekete bőrnadrág,
a haverok lent már várnak rád,
irány a park, a megszokott padok,
pár üveg vodkát megosztotok.

Tovább...

Álom háló

Megkoptak álmaim,
elvesztek vágyaim,
múltamnak árnyai
letörték szárnyaim.

Tovább...

Nyafi cica

Mikor hozzám került,
hiányzott az anyja,
keservesen nyafogott
az asztal alá bújva.

Tovább...

Múlt és jelen

Hová lettek azok a békés kis falvak,
hol valamikor kapun zárak sem voltak,
nem volt csengő, riasztóról nem is tudtak,
be sohasem törtek, az ajtók nyitva voltak,
emberek a bajban mindig összefogtak,
kalákában épültek fel a családi házak.

Tovább...

Macikaland

Medvemama a málnásban
vígan baktat két bocsával,
málnát esznek teli szájjal,
csemegétől jóllakottan
elpihennek az avarban.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ