Vadász Attila

Vadász Attila

Született: 1988. február 14.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Idő

Ahogy hirtelen széllökés
örvényt kavar a megsárgult avarba,
úgy tarol le néha
az élet rejtelmes hatalma,
ha nem élsz bölcsen és némán,
ha nem látsz túl
gyermekkorod álmán,
ha elrontod az elronthatatlant...

Tovább...

1414

Hajóm csak tántorog

Hajóm csak tántorog
a tenger ölén,
háborog, vánszorog
az élet vizén.

Tovább...

A koldus dala

Szegény vagyok, széptelen,
arcom ragyás, végtelen...

Tovább...

1111

Csendesen szitál

Csendesen szitál az őszi eső,
jó lenne egy hely, egy félreeső,
ahol könny s nyűg már nem talál rám,
ahol könnyű a csók, s izzik a szám,
ahol szeretnek, s nemcsak tisztelnek tán,
ahol mézédes gyümölcs terem a fán,
ahol simogatnak, mint kisgyereket,
féltenek, de szidnak is eleget...

Tovább...

117

Sirató

Ember voltam, többre törtem,
sokat rúgtak, összetörtem,
felettem állsz te is, más is,
nincs tartásom, megyek máris.

Tovább...

A rénszarvas verse

Roppan a hó,
száll a maró
hidegben fényes
zúzmara, s jó

Tovább...

Égi kedves

Ha volt az égnek csillám lelke,
az mind tebeléd költözött,
a szivárványkoszorú égett,
mit a hajadra öntözött.

Tovább...

Cseppnyi

Cseppnyi bennem az erény,
nem táplálja már semmi sem,
elhagyott, mi szép, serény
s az életre felel nekem.

Tovább...

November

Éhes menyét kopog a padláson,
öreg kutya már csak a szagát érzi,
érzem lehét a kaszásnak,
s a kutya tekintete kérdi...

Tovább...

Árva

Az esőcseppek hoztak téged,
földre értél túl hirtelen,
a fellegnek állt jó apádtól
mind elmaradt az intelem.

Tovább...

913

A vers

Mi a vers? Csak annyi,
amennyi a sorokban nincs,
amit csak érzel, ha olvasol,
s közben feltöri a bilincs...

Tovább...

Csoda kabátban

Ennyi mindenkinek jár,
hogy amíg gyermek,
lelke szarvas-szánon száll,
s arcát simogatják hópelyhek,
sül a kalács, kivirul az éj,
tisztul a cipő,
a gyereklélek mély...

Tovább...

Kicsordult a könnyem

Kicsordult a könnyem,
s kifolyt az ajtó alatt...

Tovább...

910

Túl közel a halálhoz

Ahogy kattog a vonat alatt a sín,
úgy zakatol bennem a kín,
hogy fékezni kéne már,
hisz elszállt minden madár,
beköszön a tél,
csak a csendes szoba vár,
s a kattogás egyre erősebb,
a gondolatom is velősebb...

Tovább...

Észrevétlen

Amikor feladod a harcot, és hagyod,
hogy csendesen teljen a napod,
szép szelíden,
észrevétlen,
a szentlélek köntösében.

Tovább...

99

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom