Váradi W Norbert

Váradi W Norbert

Született: 1974. szeptember 4.

Népszerűség: 165 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kincs

Néha hasonlóan érzem magam másokkal,
Egymagamban sírok léha sorsomon,
A magasztos Istenhez szólok akkor,
Szapulva magam, s létem átkozom.

Tovább...

Csak a suliból egy lány...

Egyszer, réges-régen,
Kisiskolás korban tán
Rabul ejtette szívemet
A suliból egy lány.

Tovább...

Szendergő

Miért kell fáklyaként égni
Gyorsan, mint a szalmaláng,
Futni, rohanni az idővel,
Mint tomboló hurrikán?

Tovább...

Kamaszodunk; együtt... Ő meg én!

Fiamhoz!

Már letette játékát,
favonat a polcon pihen,
amit egykor oly sokat építettünk
együtt... ő meg én!

Tovább...

Születés

Keleten a nap dicsfényében lángol,
s széttépi szemivel, ahogyan kél,
minden ájtatos, nyílón szép virágot,
ahogyan anyjából a magzat kilép

Tovább...

Lidérces út

Rezeg a léc a talpam alatt,
járhatatlan úton járok,
tüskés bokrok tépik testem...

Tovább...

Magány

Leengedett redőny a szobán,
bent csitul, alszik a magány,
szendereg...

Tovább...

Szilveszter

Esztendőnknek vége napján,
új évünknek új hajnalán
sült malaccal az asztalon,
lencse, virsli, mind egy halom...

Tovább...

Karácsonyi csoda

Karácsonyfa szép csodája,
telis-tele minden ága,
szaloncukor, üveggömb,
csillagszóró, kristálygömb!

Tovább...

Cyrano de Bergerac

Cyrano de Bergerac, Párizs vakmerő poétája,
kinek gúnyt akasztottak folyton hatalmas orrára,
hadsereget megjárt, híresen nagy verekedő,
kalandvágyból könnyelmű, de szellemesen kötekedő,
nem tért ki a baj elől, sőt inkább kereste,
így lett Ő pár-bajnak szenvedő nyertese...

Tovább...

A fenyőfa varázsa

Gyermekkorom szentestéje,
ej, én hogyan vártam!
A hópelyhekből jól megszövött
gyönyörű, szép fátylat!

Tovább...

Szonett az időhöz

Virág illata még orromban sejlik,
S közben a tél elébe ballagok,
Ifjúi korom már az időbe` rejlik,
Hol még nyári lombot látok az ablakon

Tovább...

Árnyak...

Az éj is kivirul, ha álmaimban látlak,
S szobám falán mereng puszta árnyad!

Tovább...

Év(szakok)

Világnak éke, természet gyermeke,
Tűzben égtél, kincsed bősz özönében,
Virágod elszáradt, jöttön Ősz hírnöke,
Széttépázta vihar a kor közönyében.

Tovább...

Imám...

"A fák megnőttek. Meg bizony, magasra."
Akár a sóhajtásom, mi egekig ér...
Dicsérlek én, ha kell, minden szavammal,
mielőtt még lelkem nyugodni tér...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom