Varga Cintia
Ne csak akkor szeress valakit, ha mosolyog,
Szívében lehet, hogy pont Te hagytál mély nyomot.
Már messzibe tűnik a pillanat,
Kora reggeli szellő fújta el arcodat.
Bárcsak boldog lehetnék,
Bárányfelhőkön ücsöröghetnék.
Onnan néznélek Titeket,
Kik szívemnek oly kedvesek.
És kiktől elszakadni, érzem,
Soha nem lehet.
Egyetlen Nagymamámnak
A hideg busz ablakából lassan suhantak az út mentén a fák,
Kinéztem, és egy meleg tekintet nézett vissza rám.