Varga Richárd
Angyal érintette meg a szívem,
Ő lett az én legféltettebb kincsem.
Mint óceánnak hullámzó habja,
Úgy lettem az angyal karja rabja.
Kedvesem orcája oly lágy, érintése
Álmaim legszebbik érzet-képzelgése.
Kezed a kezemben, ajkad az ajkamon,
Öled az ölemben mindegyik hajnalon.
Szemed rabja lettem, és bilincsben vagyok,
Szabadulni soha többé nem akarok.
Szívemben háború dúl, s sebek tépnek szét,
Hitem elveszett, ez csak álombeli kép.
Gyötrelem, borzalom, kegyetlen világom,
Mondd meg nekem, Istenem, miért így látom?
Nagy fájdalommal ülök az asztalhoz,
Mint árva gyermek az anyja sírjához
Papír van előttem, toll a kezemben
Bánatomat írom le e levélben.
Szeretném, ha szeretnének...
Ölelések fergetegének
rabja lennék.