Virginás András

Született: 1960. július 14.

Népszerűség: 193 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

négysoros gelébe gúla

tám samári ketra fárna
géle bébe gál atárka...

Tovább...

Régi kalapos

Ott találtam a szekrény mélyén -
mit tudsz te a kalapokról,
kissé kopott volt a szegélyén...

Tovább...

Vergődő világ

Vergődik ez a világ tehetetlen,
még szabadulna saját gyötrelméből,
de szenved lelke kínzó őrületben.

Tovább...

Emlékek

Mi csak számoltunk,
egy, kettő, három...
és csak így tovább,
nem tudtuk, mit is,
nem tudtuk, miért.

Tovább...

Mit élet adni tud

Álmos voltam, fáradt vagy beteg,
a kínzás az égig feljutott,
a Holdnak jó éjszakát kívánt,
s egy szeletet kikanyarított.

Tovább...

2117

Más vagyok

Nem érek többet senki másnál,
de úgy érzem, mégis más vagyok,
olyan, mint füvek közt a nádszál,
megteszem, de magam maradok.

Tovább...

Sorok három virágszálhoz

Boldog nőnapot kívánok

Azért vagyok
itt, hogy mondjam...
Azért mondom,
hogy halljátok!

Tovább...

1914

Végzet vagy sors

A sors hatalom, vagy inkább egy erő,
eseményeket meghatározó,
tegnapból a mán át véle szőtt jövő -
mérget vehetsz rá s - mégis változó.

Tovább...

1616

Ébredés

A felhőkarcolók úgy álltak ott,
mintha a reggel vigyázzba
parancsolta volna
őket.

Tovább...

Ki vagyok ma?

Ki vagyok ma, holnap más leszek.
Vagyok, kinek gondolom magam.
Ha szeretném, lehetnék gyerek,
s viselném a hajam borzasan.

Tovább...

2722

Így alakult

Verssé dermedt képek

Előbb írta, aztán kék lett,
villogó, időnként fények,
középen piros-zöld a láng,
ma még tilosba hajtanánk.

Tovább...

Az élet színei

Az utolsó alkalom

Bennem az élet megbarnult,
helyenként sötét-világos,
régtől senki meg nem bámult,
nincs bennem semmi látványos.

Tovább...

Örökzöld

Van, hogy lombhullató, máskor meg örökzöld,
így szólt a tölgy hozzám - később rám könyökölt,
vagy inkább én őrá, mert ő volt az asztal,
mellette a székek beterítve gazzal.

Tovább...

Csak az eső

Madár zenél az ágakon,
Nem nézem, inkább hallgatom.
Nem egy világ, csak egy madár.

Tovább...

Téli verset olvas a szél

Míg a patak büszkén csobogott,
a fagyba mártottam magam,
fehér tájnak csendje megszokott,
ösvénye mégis céltalan.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom