Zelenka Brigitta

Zelenka Brigitta

Népszerűség: 227 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Talán a kékség

Flórával az őszben

Már nem akarok boldog lenni
nagybetűsen, ahogy zeng a dal,
a vágyak is mind őszbe hulltak,
nem lelkesít már diadal.

Tovább...

Tanuságtétel

Talán az utolsó napsugár
vonta fénybe az őszi tájat...

Tovább...

Találkozás

Hányszor csalt ide képzelet,
lobbantott sejtet, véreret,
arcomra pírt, s az alkalom
csodás dalt zengett ajkamon;
már csak az igékben a hang,
anyámé az a szent harang,
velem utazik, átölel,
sose volt hozzám ily közel.

Tovább...

Csak a csend

Csak a csend
nyújtózik puhán a kerten,
ritka ünnep,
talán kegyelem.

Tovább...

Bűvölő

Tengernyi mulandó percen át
ha eljönne az a régi nyár,
még egyszer, csak addig, bűvölőn,
míg kósza szél hajat szétzilál,
én ódát szőnék gyermek-boldogan
illó álmokból harmatszállal,
hol örök időkre vállamon
az almafa hűséget árnyal...

Tovább...

Villámos

Villámos, mint az angyalok,
anya, én olyat akarok,
(na, jó: szeretnék, jól tudom)
lepke-haj lebben vállukon;
hajnalig, míg a pirkadat,
bekopog, s fények ringanak,
mire az árnyék tovalép,
olyan lesz bizony: csodaszép.

Tovább...

Ahol a forrás

Mondhatnám: nem érdekel a világ,
eltorzult rendek dúlt világa,
aljas diktumok rendszere,
imák alkonya, átok szelleme,
könnyek ideje, mikor a salak,
hiába mosakszol, arcodra tapad,
ahol az önkény napjainkban
nézhetsz bárhova, itt van...

Tovább...

Karácsony

Szeretni kell az álmokat,
s fényezni csendes perceken
széthullt egészét a múltnak
akkor is, ha csak már sejtelem...

Tovább...

3028

Már megint

Látod, már megint itt vagyok,
lábam régi ösvényre talál,
hol mesét susog a tengeri,
és rám nevet a láthatár.

Tovább...

Még mielőtt

Tárd ki karod, még mielőtt
alkonyba roskad a Nap,
s a létcsapások nyomdokán
csupán hóba írt jel marad
utánunk, mint apró cinkenyom.

Tovább...

Örök időkig

Édesanyám

Jöhetnek zordon fellegek,
fekete vihar
seperhet végig arcomon,
Te ott állsz mindig
a régi kertben
aranyba játszó alkonyon,
és üzened, ne féljek...

Tovább...

Írhatnék

Írhatnék a nyár végi fényről,
kószáló álmok melegéről
puha kertben, ahogy a lombok
hűs árnyékában verset mondok,
csodálatról tengerszemekben,
kis keze, ha kezembe rebben,
hallgatnám a búgó-mély zenét,
mi elsodor mindent, mi szemét...

Tovább...

Nyomok a nyárban

Emlékszel még a forró nyárra
álomországnak kátyús útjain?
Lángoltak mind a pocsolyák,
tűzben égett a zápor is,
bájoltak minket fenyvesek,
gyantaillatú lett a szerelem,
kezed hozzám bújt ölelőn,
bíbor kapuit az ég kitárta...

Tovább...

Tánc

Millió rózsaszál

Kibomlik, mint egy rózsaszál,
érzed, szívedig ér a dal,
tágul a tér, és a kék madár
örömszárnyával betakar...

Tovább...

Imádságféle

Uram, szabad kezed van
azt tenni, amit jónak látsz,
és legyen meg az akaratod,
ha magad is úgy akarod,
de szabadíts meg a gonosztól,
mert már az álmok is csak
piszkos fényekre tapadnak...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom