955kondoros kedvenc versei
Itt van szép húsvét reggele,
vödröm friss vízzel van tele,
megöntözlek, el ne hervadj,
mindig csodás, üde maradj.
Itt van immár Húsvét, hála legyen égnek!
Egy aprócska házban nagymama felébred.
Kivirult a szíve, mosolyog az ajka,
Férje mélyen alszik, még pihenni hagyja.
Szegénysorból lett népszerű énekesnő
Picinyke házba dobott le a gólya
tó vizén ringott az álmom hajója
gondos szüleim szegénységben éltek
kevés sikerben hittek vagy reméltek.
Hej, galambom, édös lelköm,
hagyd, hogy kezöm mögöntözzön,
vizet érjön mellyed, lábad,
né hervadjon rejtött vágyad.
Kerek lett a piros szoknya,
három alsó van alatta,
hímzett ingem keményítve,
karcsú nyakam feldíszítve.
A tavasz hatalma
koronát tesz fákra,
virágzó vadalma
kelyhét nyitja tágra.
Kerestelek fűben, fában,
kerestelek napsugárban,
majd izzó, kénes vulkánban.
Ott megégtem s elhamvadtam,
s főnix madárként elszálltam
messze-messze, végtelenbe,
s onnan az egyetlenegybe.
Mivé lennék nélküled?
Lakhatatlan épület
lennék kint a pusztában,
homokatom hosszában.
Tompa fény játszik az ágytakarón,
egymáshoz tapadunk vágy-akarón,
két összefonódott, makacs gyökér,
rügy fakad belőlünk, érzem, hogy él.
Jóbarát jelent meg húsvét hétfő reggelén,
s mit tagadjam, igen meglepett.
Kék ibolya harmatos.
Azt hallottam szép lányok:
Locsolókat várjátok.
Nem szeretem a húsvétot, nem volt szerelmem soha!
Bekötözött sertés jajszón hűlt, kegyetlen sors - milyen mostoha!
Feszülős ing, szűk zakó - a nyakkendő is fojtogat.
Szemet maró, olcsó szagok feszítik keresztre kínomat.