Adriii kedvenc versei

Batta Éva

Megalkuvás

Nem vállaltad a vígságot
nem vállaltad minden álmod
nem vállaltad fel önmagad
féltetted vélt biztonságodat.

Tovább...

Petrányi Edit

Tudja meg az egész világ

Gyerünk mondd, ordítsd ki, hogy tudja az egész világ, hogy ami volt elmúlt.
Kürtöld világgá, hogy már nem vagy, és nem is lehetsz az enyém.

Tovább...

Széles Kinga

Életemnek...

Szemlesütve várom szavad,
Szégyenem lesz majd igazad.
Sok-sok éve tűrsz már engem,
S én ezt eddig nem köszöntem.

Tovább...

72140

Vassné Szabó Ágota

Két kapcsolat margójára

Lassan egy éve már, hogy társam a Semmi.
Jól kijövünk, nem szoktunk veszekedni.

Tovább...

Fábián L. Mihály

Hazugságok

Édes álomba ringat a kar...

Tovább...

Antal István

Fáj, hogy hazudtál...

Undorodom tőle,
undorodom magamtól,
itt hagynám, de meghalnék nélküle,
mennék, de félek a sorsomtól!

Tovább...

Fábián József

Biztosítókötél nélkül

Mondja sok "tanácsnokom", ha nem jó: menjek el:
Rövid a lét, hát élj, szeress! Mondom: Kit érdekel?
Tépelődöm mindhiába: úgysem ezt teszem,
És nem csak gyáva megszokás mondatja ezt velem...

Tovább...

Bon Scott

Fuss csak!

Fuss csak te bolond,
A szerelem hajója után,
Lábak nélkül nem jutsz messzire,
Menj és borulj le elé...

Tovább...

Czinkóci István

Lemondás

Nem látom át ködfátyolát,
Mit rám bocsát üres szobád.
Ne vess meg...

Tovább...

Szécsényi Barbara

Előbb...

Házamba hívlak,
hogy minden szegletét bejárd.
A zár - nézd - engedelmes,
s a régen-zárt szobák
sarkukig kitárva.

Tovább...

Jagos István Róbert

Még akkor is

Ma minden olyan volt mint régen.
Kezed kezembe fektetve nézted
apró lábaid táncát, majd vakot játszva
kapaszkodtál belém.

Tovább...

Kurucz Mónika

Bizonytalanság

Valóban idetartozom?
Én feküdtem csecsemőként a karodon?
Annyira más vagyok, mint ti -
Remélem, ezt nem akarjátok előlem rejtegetni.

Tovább...

Mezei Dzsennifer

Dönts már végre! Nem értelek!

Nem értem, már mikor feledtelek,
te akkor megint felbukkantál!
S olyanokat mondtál,
mit én nem tudtam elhinni,
de bíztam benne, hogy igazat mondasz!

Tovább...

Makranczi Gergő

Hiányzol

Azóta érnek a mindennapi terhek.
Egyszer mondd; hiányzom, én máris ott termek.
Csend lett, belül, kiürültek a termek.
Eltűnt a hangod és egy könnycseppet
fánk mellett ejtek, mikor lépteim arra járnak,
eszembe jut minden, mit mondtunk egymásnak
áldást adva perceink eme csodás tájnak.

Tovább...

123

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom