AkarkiGyula kedvenc versei
Író legyél, ha hiszel magadban, és
Gondolatod értelmes szavakba vésd -
Mondta tanár s barát fanyar szájszéllel -
"Eh, mit törődöm az ilyen beszéddel."
Elmúltát a télnek sírja a lélek
Záporként hulló tavaszi esővel.
Kopogó jéggel, mennydörgő mennykővel
- S már februárban zöldellnek a rétek -
Ismét nőnap, és csak én emlékezem,
amikor
a csokor illatos rózsát átadtad nekem.
Most
az angyalok vigyáznak rád, de mégis
hallod odafenn a kedves, szép muzsikát.
Máté, Máté, kicsi Máté,
ablakodban kismadár,
azt dalolja alkonyatig:
holnap újra visszaszáll.
Örüljetek, kérlek, mindennap egymásnak.
Mert röpke a létünk, nagyon gyorsan múlik.
Sajnos ez a rendje ennek a világnak,
későn döbbenünk rá, amit kéne tudni.
Drága kis hölgyem, gyorshajtásért megbüntetem,
ha nem ért egyet, akkor az őrsre vitetem.
Biztos urak, még csak egy órája, hogy kezdtem,
sajnos, több pénz nincs nálam, mint a váltópénzem.
Veszett fejsze nyel-e?
Sokat foglalkoztam vele,
S határozottan állítom: nem!
Persze ez csak az én véleményem,
De gondoljanak csak bele:
A létének egyik fele
Mindenestül elveszett.
Úgy látod, hogy semmid sem marad,
s jobb, ha ellenőrzöd a számokat.
De van, mi még meg sem ihletett...
Végy elő ragyogóbb történetet!
Miként csendesül felhők ballagása,
akként lassúdik a szívdobbanás,
lovasként ültem időm nyergében,
értelmet kerestem, mint annyi más,
még maradnék, ha lehetne
rövidülő napok rabságában,
megtalálni mindazt, mi ott ragadt
álmoknak eldobott tarsolyában...
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
nézz le ránk, és
lássuk meg magunkat szemedben.
Lássuk meg, mivé lett gyermeked...
Ha elmegyek,
hagyatékul hagyom a szívem s lelkem,
benne szeretet és béke
s minden emlék, miből tanulhattok.
Szenved a megvetés,
Némán lép előre,
Alázatot fúj a szél
A jövőből feléje.
Szívem dalát messze viszi a szél,
Csókod édes, bonbonos méz.
Csendben sodródok s égek fáklyaként,
A hold követ mindenhová árnyékként.
Azért is élni, élni,
mindig élni kell,
ezer halált kitépni,
és fel, és fel! És
Kell egy kuckó, jó meleg,
paplan-alatt-reggelek,
friss kávéval töltött bögre,
nem riadni csengetésre.