Perkátán élek családommal, párommal. Két kamasz fiú és egy picike "zsebibaba" édesanyja s egy aprótalpú kislegény, s egy gyönyörű hercegnő kölcsön anyukája vagyok. Szerencsés embernek tartom magam, akinek a munkája a hivatása, szenvedélye is egyben.
Szeretem a szépet, az irodalmat. Szeretlek az élet apró alkotásaira rácsodálkozni.
3-4 éve kezdtem gondolataimat, érzéseimet papírra vetni.
Bár már fiatal felnőttként is sokszor írtam kis szösszeneteket.
Nem törekedtem soha sem a tökéletes, tankönyvi vers írására, csak papírra vetettem a mondandóm, hogy megkönnyebbült lehessen a lelkem.