Amikor 2012-ben regisztráltam az oldalra, újra feltörtek a kamaszkori emlékek, amikor sok verset írtam. Ma már azt is tudom, hogy verset írni nem azt jelenti, hogy rímekbe szedve, valami formát megtartva írok le valamit, hanem valami olyan többlet tartalom van a sorok mögött, olyan hitelesség, amire az emberek kis része képes. Őszinte csodálattal olvasom azok verseit, akik képesek ilyen csodát létrehozni, és nem csak a klasszikus és kortárs költőkre gondolok, hanem itt, a portálon is lehet igazgyöngyöt találni, és ez olyan jó. Vannak köztünk sokan, akik sohasem lesznek költők, de a hétköznapi munkájuk mellett is tudnak gyönyörű verset írni. Én nem sorolom magamat a tehetséggel megáldott amatőrök közé, de szívesen próbálkozom versfaragással néha. Ha esetleg tetszik valakinek a versem, az persze örömmel tölt el. :)
Kis kirándulás a haiku világába: https://3sor.hu/szerzo/bacso_laszlo
„Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.”