Bogsika kedvenc versei

Batáry Károly

Vitorlát fel!

Úszni vágyom, mint egykor, Balatonban,
de visszatart minden, orvos, feleség,
pedig úgy érzem, kék az ég, menne még,
mindig várok, hogy majd holnap - elmarad.

Tovább...

Erdős Sándor

A gyík

Nem érted a gyíkok szavát?...

Tovább...

Uzelman János

A Folyónál

A folyónál áll minden este,
hol szerelmét elvesztette,
várja vissza nem feledve,
egyszer hírt hall majd felőle.

Tovább...

5345

Csík Ferenc

Naplementén

Az alkonypír álomra hajtotta bús fejét,
Vágyak vizein evezek feléd.
Ott álltam, szívem, lelkem hiába várt,
Boldogságunk fénye sötétre zárt.

Tovább...

8672

Bánki Bence

Égbolt

Nyíló virág

Az eső tisztára mossa a partot.
Cseppekben mérhető az elégségem íze.

Tovább...

Kovács Iván

Villon elítélése

Úgy ültek a bíróságban, mint sötét baglyok,
és én, szegény patkány, bírálatuk áldozata lettem.
Pofám fel volt tépve, mint egy nyúlszáj, és
válaszomat csak dadogni tudtam kérdésükre:
- Ön-vé-del-em volt, ura-im!

Tovább...

Várady Endre

Dzsungel

A nagyváros fényei,
mint ijesztő macskaszemek, leselkednek rád,
s az emberek, mint megrettent prédák,
biztonságos helyre sietnek.
Magukból minden bizalmat kivetnek.

Tovább...

Egy Szilágysági Fiú

Csillagtól csillagig

Csillagtól csillagig száguld a fény,
Szempillantás, és egymásra talál,
Millió éven és millió téren átutazó
Élet és Halál.

Tovább...

Molnár Ibolya Erzsébet

Téli hasonulás

Mint hópelyhek szakadó sűrűjének
Meghitt csendje,
Védőburkának minden apró kis nesze...

Tovább...

Bischoffné Nagy Adrienn

Tündikémnek

Napsugaras, nyári réten
Apró szárnya zizeg, libben.
Keresi, hogy hova szálljon,
Árnyékban nyugalmat találjon.

Tovább...

Jeckel Nikoletta

Elengedés

Én odaadtam a szívem,
dacolva a józan ésszel.
S te visszaadtad azt halálra ítélten.

Tovább...

Gani Zsuzsanna

Reggel hajóra ültem

Reggel hajóra ültem, épp dagály volt,
sarjadt a fű, a rügy, úgy elvarázsolt!
Enyém volt az ég, a föld, nem volt határ,
vállamon dalolt egy kedves kismadár.

Tovább...

Cseh Fercsák Ildikó

Morzsák

Üres a ház oly régóta,
vert falán lógó képek,
terítő még az asztalon,
rajta kanalak és kések.

Tovább...

Molnár Jolán

nyárvégi dagonya

a szeptemberi kert
alját láz veri fel.
mélázok, de enyhén zavaró látvány
a fészer tetején feketéllő kátrány.

Tovább...

Marković Radmila

Szív és lélek

Hozzád bújok szép csendesen.
Szívemet adom zálogul,
a lelked kérem cserébe.
Kettecskén így eggyé válunk.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom