Boldogistvan kedvenc versei
Míg
Van, ki
Vár reád,
Siess hozzá!
Ez a boldogság!
Smaragdzöld pagony
rejtekadó szívében
mesés kalandpark
Beszél ma a csend.
Csak a Múlt neszez
Olvadó viaszkönnyet,
Mécsmederbe
Sercencve.
valaki itt jár reszketve
őszi szélben halk sóhajtás
kifakult sárga levelek
ráncain rozsdás forradás
Parányi porszem, mely vagyok,
töprengek gyakran az életen:
- Kapott kincseid, Teremtőm,
érdemlem vajon? - kérdezem.
Mintha ember építette volna,
hogy megállítsa a vad vágtatást,
zúgó víz csapódik torlaszokra,
mohás kövek közt ködös pára száll.
Jókedvemben!
Legyőztem bénulást,
sok-sok veszteséget,
légy a múlté, baj s bú,
nyereségem: ÉLET!
Ha
rózsa
helyett egy
spárgát hoznál
azt is köszönném
Apró lett a végtelenből,
törpe lett az óriásból.
Ez toppant be két fülem közt`,
nem úgy hallottam én mástól.
Hétfő van ma, figyelj jól,
Kezdd a hetet nagyon jól!
Gyötrődő lélek
Csak ülsz csendben, a szavad elfogyott,
felhők takarják azt a csillagot,
mely esténként reményeket keltett,
sötét borúként kerülget, kerget.
Ta ta ta ta - ta ta ta ta...
Harsona harsan, dob pereg!
Mától kezdj új életet!