CsillikRenata kedvenc versei

Szécsényi Barbara

Nem a fűszeren múlt

5.

Ugyanaz a húslevesillat, mint novemberben,
amikor utolsó vacsoránk alatt kialudt a láng.
Igyekeztem: ne kapkodjam el,
ne fűszeren múljon az emlékezés íze,
hogy szilánk nélkül menj és maradjak;
de menj és maradjak:
ne üljük újra és újra ugyanazt a tort.

Tovább...

Szécsényi Barbara

Visszavont kívánság

4.

Hetekig kívántam. Elsőnek, utolsónak,
- ha aranyhallal találkozom -
talán mindhármat odaszánom.
(pedig vannak szükségeim)
Ki akartam cselezni a gyávaságod,
- biztos, ami biztos -
mintha lehetne feltétlen üdvözülés...

Tovább...

Jagos István Róbert

Utószó

"Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:"
Nincs időm szerelmeket számba venni,
`kik megfordultak számban, italomban.

Tovább...

Jagos István Róbert

Egészen törött

"Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,"
lehetnék egész a töröttek között.

Tovább...

4795

Csillik Renáta

Megvetés

"Csak én birok versemnek hőse lenni
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."
Kértem, de nem lehettem,
várjon csak, mert megtehetem,
az akaratom írja szabadon, majd
tovább gondolatom.

Tovább...

Szécsényi Barbara

Nyugtalan emberségeink

"Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,"
hogy megfordíthatók egek, csillagok,
és minden ég alól Isten-szem ragyog

Tovább...

Cseri János

Vágykígyó

Testköré fonódó indaként húz,
felvillanó márvány-fehér karjaid
acélháló erős szövedéke.
Mozdulatlanságra kárhoztat
a reánk köszönő tudatvesztett éj,
de még elkárhozunk atomjaink ütközésén,
ragyogásodban hamvadok.

Tovább...

Budai Zolka

december huszonharmadikán láttál

ahogy feküdtem az ágytál
fölött fél méterrel mozdulatlan
és nem volt más alattam
csak nedves lepedő
és fél méterrel lentebb az ágytál

Tovább...

Kapocsi Annamária

Összeért bennünk az idő ránca

Őszülünk...

Nem az fáj, hogy öregszem,
hanem hogy nélküled teszem

Tovább...

Szécsényi Barbara

tenyerünkből az ének

a szomjasszívűek hajolnak ma hozzád
hogy töltsd tele sivatagszemeik
hogy tenyerükből az áldást
ne kérjék vissza
s a fájó-finom ujjak helyén
a karmos végzetet
simogatni tudják

Tovább...

Jagos István Róbert

Magamnak vagyok...

Magamnak vagyok e kései órán.
Csalfa karjaim síró asszonya.
Nincs öröm, mely díszítené e strófám,
ébredésed éj-lényem alkonya.

Tovább...

Szécsényi Barbara

még valaki

akiknek megígértem a verset
végül csak egynek adtam
akiknek sosem ígértem semmit
azoknak írogattam
hogy nyomunk ha elfelednénk
valahogy megmaradjon mindig...

Tovább...

2530

Bozó Mónika Veronika

Lent...

Néha kinyitnék egy ablakot, csak
állnék ott,
és várnám amint lesodor a szél a
párkányról.

Tovább...

Szécsényi Barbara

Centiméterekre

Centiméterekkel játszom
míg okos szemekkel mérsz.
A megméretés futni-kényszere
akasztja lábaim - ha lépsz
én botlok bele.

Tovább...

Nagy Horváth Ilona

Memento mori

Megszédültem a lépcsőházi
kapcsolóhoz nyúlva.

Tovább...

2548

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom