D.Eniko

Az én világom...

Világom a képzelet

Mikor pennám papíron táncol,
szavakban lehetek bárki,bárhol.
Formálom szépen nevenincs életem,
vagyok itt oly,ki tisztességben nem lehettem.

Lehetek gyermek,ki bújja anyja kebleit,
s piciny lelke édes dalra éhezik.
Lehetek testvér,ki nem voltam sosem,
Tudnám,hogy vérem nem is oly vértelen.

Lehetek gésád,szeretőd,ágyasod,
buja párnák közt testemet vadászhatod.
Lehetek neked merő hiú ábránd,
szőheted a cselt,a bénító ármányt.

Lehetek álarc,mely arcodat fedi,
kivagyiságod ha kell, meg is fejtheti.
Lehetek a szavad,mit mondanál nekem
de én versbe foglalom,úgy énekelem.

Vagyok és leszek minden mit szeretnék,
itt nem ítél el senki,ettől nem félnék.
Mindent mit gondolatom elbír ide tehetek,
hogy aztán hű,szerelmes társad lehessek.

Dénes Enikő