Fugemamor

Tizenöt éve játszom zongorán az összegyűjtött kindertojás-játékaimmal. Szeretem ezt a hangszert, mert a tükörsima tetején nem dőlnek el a hercegnős figurák, viszont a felhúzós autóknak kipörög a kereke. ________________________________________ ________________________________________ __________ Általában vidám vagyok, ha nem vagyok éhes vagy nincs valami bajom, ezért minden hetedik évben hét fiatal férfit és hét fiatal nőt áldoz nekem a kerületi önkormányzat. Őket gondosan megpucolom, és konyhakész állapotban elteszem a mélyhűtőládámba. ________________________________________ ________________________________________ __________ Szeretem a komolyzenét, de sosem tudnám hallgatni, ezért a hangot levéve szoktam nézni az operettközvetítéseket, és abban gyönyörködöm, hogy az ott ülő zenebarátoknak mennyire elégedett arckifejezése van. ________________________________________ ________________________________________ ______________ A labdajátékoknak magam is nagy barátja vagyok, a múltkor is együtt kocsmáztam a Vízipólóval. Én sört kértem, ő meg egy jó korsónyi hideg, kék, klóros vizet, sárga, kerek rágógumival és ólomkatonával. ________________________________________ ________________________________________ _____________ Az első barátnőmnek gyönyörű tekintete volt. Ahogy sétáltunk az akkor épülő belvárosban minden kőműves őt bámulta. Akinek a szemébe nézett, az azon nyomban kővé meredt. Most is ott állnak a szerencsétlenek a régi épületek oszlopait és kapuit tartva, ahol akkor voltak. ________________________________________ ________________________________________ _____________ Csak azért nem írom meg a Világ legjobb versét, mert éppen az nem jut soha az eszembe.

"A Tantalusz kínkelyhét én is ittam,
izzadtam jégbe, fáztam tüzkohón.
Megettek ördögök, s a testem itt van,

véresre martam ökleim mohón.
És mindhiába a szivembe vert kés,
ha meghalok, százszor megújhodom. "

Kosztolányi Dezső, Én is (részlet)