HJudit kedvenc versei
Vasárnap számadás, tudom, hogy volt csütörtök,
minden napom szép volt, tétlenül nem ülök,
sok szeretetet kaptam itthon is, és tőletek,
velem örültök, ha érnek kisebb-nagyobb sikerek.
Nézd csak, még delelőn sincs a fénylő Nap,
máris izzik, forr, perzsel a levegő.
Végez
Elhatároz, eldönt,
Terveket formába önt.
Majd dolga esedékes,
Megcsinál, mindenre képes.
Pihen a hangzavar éjszaka csendes
Rendben dolgozik a sok juharlevél
Oxigént küld köszi várom tán ideér
Nyári szél éled én félek hogy
Holnap teljesíteni nem tudok
Mint fáim a szélben oly riadt vagyok
Fájdalmam nem tompa...
Olvasol verseket,
s bár nem meglepő, igaz.
Ha fiatal a szerző, szárnyal,
reménnyel írja a sorokat.
Szépsége hajdani,
"Fölszállott a páva!"
Új dalát hallani,
múltból jövő lárma.
Nem vagyok a Tápiónak
a híres-neves költője,
csak e csodás régiónak
egy ismeretlen szerzője.
Közjáték
Út közepén áll egy bika,
Kitágult az orra lika,
Lélegzete vihart kavar,
A patája földet kapar,
Mindenki fut, ki merre lát,
Ki keresné saját baját...
Nyári erdők, színes rétek,
égre kéket, égre kéket!
Játékokban tényleg éltek?
Libben a szoknya, a tánc heve éled,
lángol az ég, vele tombol a lélek,
kúszik a láz, az erek zakatolnak,
nincs mese, még csuda messze a holnap.
Nyár van, ragyogó, fényes.
Hajnal zajosan ékes,
Madár ébresztőt dalol,
Kutya hangosan csahol.
Egy kunyhónak az árnyékos felén
pihen a test, a vénülő remény,
elszállt ifjúsága, mint a felhő,
kalap fején, mint edényen fedő.
Hajnali varázslat
A türelem üldögélt a fa alatt,
várta már a hajnali napsugarat.
Hitte, hogy eljön a fény a sötétbe,
és apró szikrák gyűlnek majd köréje.
Néztem a felhőket csodálkozón!
A forró nyárban...
Most voltam az udvaron, néztem felhőket csodálkozón.
Fess látvány a fönti tájon, én majd` elájultam... csodálkozón.
Ritkák, de sok a nagyobb felhő és mint fehér tortahabfelhő...
Ritkák, és gyorsan repülnek, itt lent is fúj, levelek repülnek.
Nyugati szelet jósoltak délutánra, felhők fütyültek jóslásra!
Nagy volt az ő hajtóerejük, gyorsak is voltak, feltűnt, hogy rohantak.
"Kiben zokogva bolyong heves hűség,
azt mondják, hogy az szeret."
Ismeretlen a keményszívűség,
átjárja az édes őrület.