MagdiVarga kedvenc versei

Nemetine Kodrán Erzsébet

Emlékezés

Kezdhetném
úgy, mint egy mesét,
amit a jó anyám mesélt,
egyszer volt, hol nem volt,
de ez bizony igaz volt!

Tovább...

6462

John Bordas

Elhagyott sírok...

Ki a hazától távol él,
az sírokat nem látogat.
Ilyenkor sír vagy elbeszél
hátrahagyott sírhalmokat.

Tovább...

John Bordas

Apák és fiúk

Fiú felnő apa nélkül
csügg az anya szeretetén
apa - vágya el nem évül
sötét felhő az életén
- felhő -
sötétséget húz az égre
szívében a hiány mélyül
lelkét ezer harag tépte...

Tovább...

John Bordas

Csalódások

Amikor a lélek sír már
könnyek befelé hullanak
terhedet ha már nem bírnád
és nehéz minden mozdulat
gondodat az égre bíznád
jöhetne bármily fordulat
létedet kiaraszolnád
és feladnád a harcodat...

Tovább...

Nemetine Kodrán Erzsébet

Visszamennék

Ha lehetne,
az időben visszamennék,
újra kezdeném az életem,
mert sok bennem a félelem,
hogy valamit elrontottam,
mert mindig mások érdekeit néztem,
és bizony sokszor úgy intéztem,
hogy akinek a lelkem adtam...

Tovább...

4441

Pocsai Piroska

Ötven év múltán

Újra itt, a sose feledett parkban.
Egyedül ülök a vén, kopott padban.

Tovább...

Pilla

Mindegy-idő(k)

Vagyok, leszek, voltam,
születve és holtan:
Senki;
holnap, most, de menten...

Tovább...

Szederfalu

Ki vagyok én valójában?

Hétfőn decens úrinő,
kedden angyalszárnyam nő,
szerdán szakács, láthatatlan,
csütörtökön díjat kaptam,
ócska ribanc pénteken,
szombat se változtat a lényegen.

Tovább...

Csík Ferenc

Lobogó gyertya fényénél

Kihűlt lelkem lantján
lecsendesült a dal.
Fagyos éjszakák jönnek,
Én a lobogó gyertya fényénél
Írom a versem.

Tovább...

Nemetine Kodrán Erzsébet

Hattyúdal

A tó vize
már zöld arany,
a fény lassan a vízre száll,
de még egy bíbor csíkot fest
az égre a napsugár.

Tovább...

Csík Ferenc

Jön a tél

Betoppant az ősz misztikus csendjével,
A mennyei Napnak gyenge fénye árad ránk.
Kihamvad szívünk parazsa lassan,
Álmaink csendes képein felizzik újra meg újra.

Tovább...

Csík Ferenc

Merengő

Az idő fogságában

Őszi szél sikong a tájon,
Sír a lelkem e puszta tájon.
Álmatlan éjszaka egyedül
Bámulom a teliholdat, lelkem megédesül.

Tovább...

Pocsai Piroska

Erdei pihenő

Hallgat a táj. Sejtelmek és titkok.
Víz csobog, csilingel hegyoldalban,
bukdácsol le sziklákon, köveken
kavics-mozaikmedrű patakba.

Tovább...

Pődör György

Virágprédikáció

Egy hegy csúcsán sem ér véget a világ,
az ég lélekre nyíló lótuszvirág.

Tovább...

Nemetine Kodrán Erzsébet

Reméled-e?

Jövőbenéző

Reméled-e
magyar testvérem,
hogy elmúlik a tél,
hogy a sok nehéz esztendő
egyszer véget ér?

Tovább...

5558

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom