Manuela kedvenc versei

Shalomfi Atticus

A szem a lélek tükre…

Ha most rád gondolok te lány
Megfényesít a csendes béke
Mert sorsodat szívembe zártam
Szívem gyöngyharmatot sír fel...

Tovább...

Shalomfi Atticus

Most a hold is jobban hallgat...

Álmodom de álmom,
nem hoz semmi jót.
büszkeségem titkos árnya
kísér végig utamon.

Tovább...

SzKirián

Nem kellek

Neked az ember nem kell, csupán a nő.

Naptárad lapján egy-egy bejelölt idő...

Tovább...

Shalomfi Atticus

Sokat beszéltem a rózsáról

Sokat beszéltem a rózsáról
és illatát érzem csókodról
illatod teljesen átölelte lényem
külön az ajkaidról regélek neked most...

Tovább...

Shalomfi Atticus

Gondolatok a békéért…

Tétlenül andalog a délután
Magányos kis szellő kóborolva,
Suhan a téren át.
De lopakodik már az alkony a városba
Sárga fények gyúlnak az ablakokban.

Tovább...

Shalomfi Atticus

Te lány, nekem belőled csak ez jutott...

Fényképedet bámulva,
rám mosolyogsz.
Némán nézlek,
szemeimmel simogatlak,
könnyeimmel betakarlak.

Tovább...

Zsédely Tibor

Álmodtam...

Mondd! Álmodtam csupán?
Esetleg csapongó képzelet?
Ketten voltunk egy bálban,
Mikor keringőre kértelek.

Tovább...

Zsédely Tibor

Lélekvándorlás

Testemből kiszakadt lelkem,
csak néz tétován fejem felett állva.
Egy embert lát,
ki lelke nélkül árva,
egy embert lát,
a lelkére várva,
gondolatzárkába zárva.

Tovább...

Shalomfi Atticus

Volt egyszer...

Volt egyszer,
egy parasztköltő
vagy talán,
egy fűzfa poéta.
A virágok tömény illatát
hordozó bús szívét,
rózsaszínű felhőkbe karcolta.

Tovább...

Bon Scott

Miért pont ő?

Ez nehéz kérdés,
Fogva tart ez az érzés,
Talán az arca,
A figyelmem kudarca,
Talán a mosolya,
Ami a lelkem kapuja,
Talán a szeme,
Nem tudok betelni vele...

Tovább...

Pap Balázs

Ahová tartunk

Emlékszem egy emberre, üveg volt a csontja,
A szeme fény volt. - Emlékszel? Így volt.

Tovább...

Forrós Laura

Mert minden nyomot hagy...

Mert az eső eláll, de a sár itt marad.
Mert a seb beforr, viszont a heg ottmarad.
Mert az idő elpereg, de az emlék megmarad.
Mert a lány elmegy, és mindent hátrahagy.
Mert ez örök törvény, semmi más,
Minden elmúlik, hogy hátrahagyjon valami mást.

Tovább...

612

Paphnutius

Novemberi erdő

őszi az erdő
csapzott avaros
maszatos szikla
könnyét rothadásba rejti
gomba issza - az...

Tovább...

Ametist

Álmodtam...

Álmodtam... rólad...
azt álmodtam: nincs holnap, csak
ma van: szürke... ködös...
bizonytalan... homályba hullanak
a fények, a tavasz elaludt,
s a télnek nem lesz vége soha...

Tovább...

Koncz Károly

Meddig még

Hamis mosollyal az arcodon,
teszed túl magad a mindennapokon,
álarcod alatt sajgó sebek,
az emlékek nap mint nap kísértenek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom