MariaGyuriczne

A magyar (nyelv és) irodalomhoz s a versekhez fűződő, múltbéli 'kötődéseimről' - röviden:

Kora ifjúságom óta - humán beállítottságú, érdeklődésű fiatalként - 'behatóan' foglalkoztam már az irodalommal, nyelvtannal és a versekkel... Konkrétan: nyolc éven át képviseltem iskolá(i)mat magyar nyelv és irodalom versenyeken - kisebb-nagyobb sikerrel.
Középiskolás koromban írtam először.., verset s prózát egyaránt. Akkortájt - egyéb lehetőség nem lévén - egy napilap közölte le pár korai versikémet. Magyar-történelem szakos tanárnak készültem, de az élet közbeszólt ('pozitív értelemben').. Évtizedeken keresztül - család mellett - nem jutott időm igazából az írásra, bárhogy is szerettem volna. ..S talán ihletem se volt.
Az irodalom, a könyvek iránti szeretet, tisztelet, azóta is megmaradt, szinte életem részévé vált. Szeretem a verseket; olvasni és 'kiírni' magamból örömömet s bánatom egyaránt..

Köszönöm, ha olvasod verseimet, s azt még inkább, ha véleményt is alkotsz (írsz) 'róluk'..

* * *

Embernek lenni...

"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

(Arany János)

* * *

A POET oldalán
- ez idáig legtöbbet látogatott,'olvasott' verseim:
https://www.poet.hu/vers/325972
https://www.poet.hu/vers/324378
https://www.poet.hu/vers/324103

- ez idáig legtöbb kedvelést kapott versem:
https://www.poet.hu/vers/326567

- nőkről szóló verseim:
https://www.poet.hu/vers/324821
https://www.poet.hu/vers/324103
https://www.poet.hu/vers/329759

- reményről és békéről... :
https://www.poet.hu/vers/327125
https://www.poet.hu/vers/325312