Napsugar0607 kedvenc versei

Bánlaky László

Semmi különös

Hetek óta sűrű köd és sötét felhők,
vakító fénysugár áttört rajta,
simítja arcom lágyan, melengetőn,
maradj még! - kapaszkodom utána.

Tovább...

Lányi Géza

Összekuszált évszakok és gondolatok

Kettőezer-húszban elfeledtük már a nyarat,
Hosszú, őszies idő jött, tapostunk sok sarat.
Év végéig még mutatóban sem láttunk havat,
Ránk telepedett a sok összekuszált gondolat.

Tovább...

Kustra Ferenc

Madarak a mínuszban

A madarakról a télben...

Már hideg, ólmos
Az estéli szürkeség.
Tyúkok elültek.
*
Mert fagyot nyeltek
A szirmok, oly` kemények.

Tovább...

Pocsai Piroska

Volt-nincs téli esték

Kemencepadka, gubbasztó semmi,
régen összedőlt a búbos háta.
Jó lenne újra ott tenni-venni,
sóhajtva sóvárgok karácsonyára.

Tovább...

Pfluger Ferenc

Keresem a csodát...

Talán (képzelem), hogy az érzetem
nem csal végzeten csellel,
s kóborol keserves végzetem
kitörölhetetlen, terhes jellel.

Tovább...

7576

Vágány József

Régen télen

Mesélek a nagy telekről,
iskolai szénszünetről,
piros orrú gyerekekről,
bádogfejű hóemberről.

Tovább...

Jousse Elisabeth

Eljött a tél

Megérintett a tél hidege,
végigsöpört az úton,
mint hegyes tőr, úgy mart
belém a korán jött alkony.

Tovább...

Barna Józsefné

Melyik úton menjek

Mindennapok

Szerelmes szívek amikor összeérnek
álmodozón, megszületik egy új élet.
Picike barlangban utamra indultam,
óvó szeretet maradjon, azt kívántam!

Tovább...

8086

Slang Anikó

Isten felemelt engem

Lágy szellő simogatta meg arcomat,
szelíden rám édes csókot lehelt.
Már tudom, csak vihar előtti csend volt,
mert hamarosan tépett, szaggatta lelkemet.

Tovább...

Váradi Csaba László

Költészetem rejtélye

Diribdarab kristályszemek,
mint kelyhek tüzes vizéből,
forr-pattant sejlő-sejtelmek
a lapra fércelt, érces ízéből
szőtt fantázia festett képe,
széttáruló, selymes szárnya,
elszunnyad az, papíron éke,
mi képzetem vélt, vad világa.

Tovább...

Gani Zsuzsanna

Reggelre hófehér lett

Szürke, lucskos, opálos a szendergő világ,
kéményekből pipálnak az ében füstkarikák.
Eltűnődve hallgatom a csendet, zord tél les be,
dúl-fúl, párbajt vív, hol dérrel-dúrral áll lesben.

Tovább...

Szatmári Ildikó

Hold udvara

Életed elillant, véget ért már régen,
kék színbe olvadtál felhők tengerével.

Tovább...

Marton Paul

Februárhoz

Fagyok elöl menekülsz, de néha megtorpansz,
majd visszafordulsz és mélyre vágod csáklyádat,
töröd, zúzod a jeget, szinte beleroppansz,
izzadságból csiholod az örömmáglyákat.

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Settenkedő tolvaj

Sokan sokféleképp verselték meg
simogatását a hajnali szélnek.
Én magam is költöttem már róla
szép, álomittast, lágyat, bársonyosat.

Tovább...

Váronné Darabos Klára

Változások

Kócos messzeségben
maszatos égkékben
nyújtózik tegnapom
letűnő emléke.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom