Petranagy kedvenc versei

Lupsánné Kovács Eta

Csend

Te sem szólsz, és én sem mondom...
olyan konok, bántó a csend,
és fájón szúr néhány ponton,
a szótól is visszarettent.

Tovább...

Kovács Dániel

Nevettelenség

Nem nevettem őszintén az utolsó nyolc évben,
talán csak párszor, de azt is vétlen.
Hallgatom és látom a viccet, talán mosolyt csal arcomra,
de már nem nevetek, és nem is tudom, mi az oka...

Tovább...

Eric Riddle

Masina a falakban

Négy fal, amely körülzár.
Tudom én, hogy mire vár.
Nincsen innen többé kiút,
Nem nyerhetek így háborút.

Tovább...

Ördög Attila

Az élet egy depressziós játék

Mindig azt hittem, hogy az élet egy játék,
Hogy, ha rét lenne a bolygó, mezítláb járnék.
Hogy egekig másznék, ha lenne egy létrám...

Tovább...

Dér István

démon (pogány énekek)

testem a teste
arcom az arca
én vagyok a démon
aki megszállva tartja

Tovább...

Kovács Dániel

Belső káosz

Belülről mardos a fájdalom mérge,
kívülről hullik a lelkem kérge.
Rothadó fa vagyok, de még állok,
fúrogatnak a férgek, ordibálok.

Tovább...

Juhász Fanni

Véget ér

Nem érti a világ, miért akarsz szeretni.
Bolond vagy talán, hiszen ez nem ér már semmit.
Hiába szeretsz, ha nem szeretnek viszont.
Magányodban roskadsz így is, úgy is itthon.

Tovább...

Parádi Alexa

Vágyálom

Mely lebeg előttem s csodálom.
Mily csodás álom, elixírem mindenáron!
Ámulok s képzelgek, magaslatokat érintek,
Fejemben a filmszalagok megelevenednek.

Tovább...

Kovács Dániel

Ki vagyok én?

gondolkodom...

Mi az életem célja?
Teszem fel a kérdést magamnak naponta...
Tükörbe nézek és nem tudom, ki is vagyok,
nem sírok, de a szemem már nem is ragyog.

Tovább...

Kovács Dániel

Szörnyeteggé válok

Lelkem cseppenként folyik ki,
a szellemem egyre szomjasabb.
Túlvilági démonok nyáladzanak...

Tovább...

Norabora

Szeretetharang

Észre sem veszem:
zörgő faleveleken
átfúj a bánat.

Tovább...

Kovács Dániel

Tartozom egy élettel

...mindig csak vétkezem.
Bántott a világ,
én pedig bántom magam,
szomorú minden szavam.

Tovább...

Norabora

VívÓdás

Látómezőmbe mászó zűrzavar
ijesztően sötétlő űrt kavar.
Körülfonja a testem,
lélegzetem csak sejtem.
Lelkem piheg összenyomva,
nincs már helye mellkasomban.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom