Poeta2001_ kedvenc versei

Csík Ferenc

Álmok szigete

Évezredes átkok üldöznek szüntelen,
Nyűg és baj mindenütt, nehéz a küzdelem.
Sárga aranyfényben vándorolt ide népem,
Tábortüzeink vakító, égi fényében érkeztek.

Tovább...

Árvai Emil

Zákeus

aki látni akarta Jézust

Fára kapaszkodván megpillantja végre.
Életébe kerül: régi életébe.

Tovább...

Kis Erzsébet

Bolti randi

Szösszenet

Szőke tündér ki-bejár,
érkezik a kedves már?

Tovább...

72144

Csík Ferenc

Vándorélet

Egy üstfoltozó/edényfoltozó élete

Jár a vándor,
Messze tájon,
Edényfoltozó doboza
Csörög a hátán, csörgedez, amerre jár.

Tovább...

Hecz János Sándor

Fogjunk össze

Most ellenségeskedésnek
nincsen itt az ideje,
ki társában hibát észlel,
arra kérem, ne tegye!

Tovább...

Csík Ferenc

A Föld napja

Az idők végtelen rombolásán,
A természet beteg arcán
Örök harag ül.

Tovább...

Hecz János Sándor

Ismeretlenség

Eljön majd az idő, egyszer
kiürül a szókincskészlet.
Nincs már, amit elmém őriz,
hisz leírtam minden szépet.

Tovább...

Szentes Máté

Istenes vers

Öröktől fekete volt az égbolt,
Vészt hozó fellegek tarkították,
Zúgó villám, jégverés, kénkő volt,
S látásom évekre vakították.

Tovább...

Csík Ferenc

Ősz

Forró homlokomon kettétört a nyár,
Pöcegödörbe hullanak az emlékeim már.
Szívem jéghideg rőzséi sem gyúlnak lángra,
A szomorú őszt már hiába várja.

Tovább...

Hecz János Sándor

Anyák napja

Arra kérlek, segíts nékem,
lágy tavaszi szellő!
Ezt a fohászt küldi véled
egy fáradt tekergő.

Tovább...

Hecz János Sándor

Pályázat

Hallottál már erről? De furcsa az élet!
Pályázatot írt ki idén a természet.
Mindenki részt vehet, ki itt él a Földön,
nyilatkozat sem kell, mit ember kitöltsön.

Tovább...

Csík Ferenc

Töprengés anyák napján

Kopár szittya földön
Kínjain megszült anyám.
Villámok fényénél leltünk meg a tanyánk.

Tovább...

Pődör György

Egyszervolt idők

Egyszervolt időkben
minden olyan szép volt,
ha cipőm kinőttem,
biztatott az égbolt.

Tovább...

Csík Ferenc

Anyám az idők végtelenjén

Anyám megállt a poros úton,
Batyujában az élet keserve.
Fekete, hosszú haját fújta a szél
Zaránkról hazafele.

Tovább...

Hecz János Sándor

A vén diák

Mintha csak ma lenne. Csupán ötven éve,
ezt elmémből csentem az emlékezésre.
Lépcsőház, folyosók telve emberekkel,
virágcsokrot fogó, ismerős kezekkel.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom