Sebi kedvenc versei
Avagy mese a monogámiáról, a valódi elköteleződésről és a stabilitásról
...ám párja kérlelve, kacéran szabódott:
- Gondold át, ez a frigy annyira végleges,
bár... hűség ügyében nem leszel csalódott!
Jó lenne visszamenni az időben,
Itt hagyni a jelent ebben a mocskos fertőben.
Próza Róza kedvenc virága az apró rózsa.
Kapóra jött barátnője, Flóra szója -
- menjünk ki a tóra!
Flóra és Róza lépteiket aprózva
Odaérnek, alig egy óra.
Elmentek mellettem az évek.
Kellett, hogy velük együtt lépjek,
Az is, hogy megelőzzem őket.
Ráncos kezük már nem érint
Kuvik süvíti a halál dalát,
Szél szállítja, s a hideg fagyasztja már,
De nem hallhatják,
Messze innen idegent járja a lábuk tán.
romlása...
Süvítő, hideg szél
Sapka mentén fülbe tér.
Juj, úgy érzem, hideg,
Jaj, míg hazabiciklizek.
Esett a hó... januári éjjel
fekete gyász fehéren érkezett.
Tudtam, hogy jön, itt volt az a vészjel.
"Így ért a hajnal", mondták részvéttel...
/Férfiszemmel/
Baktatok este
lentről a hegyre,
fényeket lesve
futok feléd
Futva menekültem - csak el innen,
egyre követtek felhő-tépte álmok,
zaklatott lelkem vakon még hitte,
hogy szerelmünkön nem foghat az átok.
Lehet-e bízni s remélni
egy olyan világban,
hol a szegény könyörög
a saját hazájában?
Leporolnám gondolatomat,
de száradt sár van rajta.
Átfestették szivárványomat,
bűzlik, mint erjedt alma.
Doromboló, csendes volt az este,
midőn a bambuló, sápadt holdvilág
a lombok mögött a fényét kereste,
és kerek arcára font ezüst koronát.
Szeretet csillaga ragyog fenn az égen,
szívembe
vésem megélt sok érzelmi mélységem.
Jelenben
vagyok, mindig bizakodok, mit hoz a
holnap,
nem tudom, pedig odafenn van egy
csillagom...
Eltévedt s mára elveszett, árva-szép gyermekkorom
Emlékeimben úgy élsz, mint azt ím elbeszélem:
Még oly kicsinyke, boldog-gondtalan voltam akkor,
de mégis mindennél jobban szomjúhoztalak,
s te édes-lágy, édeni gyöngédséggel fogtad
megfáradt vénülő kezeddel kezemet...