Seeman kedvenc versei

Szalóki Sándor

A Föld aggódása

te butácska picinyke ember
ne azzal törődj mi lesz velem
bárhogy végződik kettőnk harca
én azt biztosan kiheverem...

Tovább...

Bakos Erika

Csendölelő

Temetőcsend ölel körbe,
könnyeket hullajt ez a nap,
a múlt él, csírája összetörte
szívem - időnként kifakad.

Tovább...

Szederfalu

pletyka

keresem a szavak helyét
megmondanám hova tegyék
elrendezném szépen sorban
még a szél se tudná jobban
fújná erre fújná arra
lecibálná betakarna...

Tovább...

Vincze Szabolcs

Túlságosan bírlak

Nagyon rég történt ilyen utoljára
Velem. Hidd el, nem akartam azt, hogy így
Legyen. Mégis féltékeny vagyok, s irigy
Arra, kiben ver szívednek szívpárja.

Tovább...

Vincze Szabolcs

Köd

Talán valaki lelőtte a Napot.
Szíve és lelke kemény kővé fagyott.
Nem érzett még soha igaz szerelmet,
Ilyen huncutságra neki nem tellett.

Tovább...

Vincze Szabolcs

Dogma

Nos, lehet, túl rég írtam utoljára,
Az élet nem áll, elrohan mellettem.
Szabadon zuhanok. Szárnyam fejletlen...

Tovább...

Vincze Szabolcs

Reményteli vágy foszladozik

Orromban érzek egy édes illatot,
Melyre bús szívem oly vadul kalapál...
Elindulok egyszer, mindent itt hagyok.
A vágy vezérel, remélem, rád talál.

Tovább...

Vincze Szabolcs

Csalnak az álmok

Tudod, megesik, hogy csalnak az álmok,
Hogy semmi nincs úgy, ahogy lenni kéne.
Ha megálmodtad, most tegyél is érte!
Holnapodat a Sorsra bízni átok.

Tovább...

Vincze Szabolcs

Az álmok szép országában...

Éjjel, az Álmok szép országában
Alszik a vágy puha vánkosában,
Tegnapi lányok angyali illata...

Tovább...

Türk Éva

Fikció(k)

I.

Sétálni mentem
vissza soha nem tértem
önmagam rejtélyes
elmébe vesztem...

Tovább...

Szalóki Sándor

Komolyról fordítva

Az életünk vicc az egész,
csak te kimondani is félsz.
Egy kis pont felrobbanása
univerzumunk születésének nagy durranása?

Tovább...

6466

Káldi Zoltán

Hattyúk tánca

egy néma rádió. semmi ráció...

Tovább...

Aurora Mortalis

Némadár

Dalol a madárka,
csodás hímje várja:
tollát illegeti
szép mátkája.

Tovább...

Bíbor Kata

Hol virágmező

Kell valami, amibe kapaszkodjak,
egy kimoshatatlan emlék, fénykép,
amit a szem fotózott: boldognak,
valami hely, behatárolt térség,
hol áll az idő, a fa sem korhad,
fűben fekszünk, s nem okollak
semmiért.

Tovább...

7676

Sentido Verde

Beszélgetés a nyomorral

Nincsen kenyér, üres a gyomor.
Mondd, mit tegyek, kedves nyomor?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom