SzHGy kedvenc versei
Új napra virradunk,
Urunk, hálát adunk.
Áldásodat kérjük,
Szeretetben éljünk!
Ezernyi fájdalmat hordoz lelked, nem hiszel már senkiben,
Szíved a magánynak könnyen enged, s a csendben megpihen.
Hangtalan volt a pillanat, már nem ölelt féltőn a kar,
reszketeg lelkem mezején anyám könnyei koppantak.
Érzelmeim örvényein átalsiklott a gondolat,
reményteli holnapjaim fényszálai körbefontak.
Nézd, a mi kedves Tacsi kutyánk
egy jó ideje süket s megőszült.
Rágni se bír, járni is alig,
de a gazdiért szinte megőrül.
Magyar Kultúra Napja 2023
A kultúra benned, s szolgál örömül,
utódaidnak ezt hagyod örökül,
de vigyázz, ne kevesebbet adjál,
mint amennyit őseidtől kaptál!
Kicsike bimbó nyíló vágya
boldog kerteknek illattára!
Napsugárban üde virágok,
Hold, hozz álmot, békés világot!
A váróba belépek,
prüszkölnek a betegek.
Időben itt voltak,
de hiába várnak.
Tovatűnt a múlt, s vele a tegnap,
most van a ma, és jön majd a holnap,
melyik fontosabb, hol a földközel,
te melyiknek élsz, magad döntöd el.
gombák
Geofizikai méréseknek hála,
a terepen jártam sokszor egész évben.
Csodálatos tájat oly`sokszor csodáltam.
A tikkasztó nyárban s a dermesztő télben.
Levél Magyarországról ez új esztendőben
Fagyott az éjjel, szürke homály borong,
a sár: beton-héj, kő-merev; itt felénk
beállt a béna némaság, mint
hű temetők hideg áldomása.
Globális felmelegedés, hőség, pára,
A tenni akarásnak nincsen párja.
Lábnyomot hagyva, kézből szívecske forma,
Megakadt a falat, köhög a torka.
éjfél s nulla óra közt
egy pillanatra megpihen,
nem üt az óra,
nem szól senki sem,
e pillanatra csönd lesz,
a mindenség megáll,
nem ad hozzá semmit,
de nem is negál...
Viharos tavasz volt,
Szállingózott a hó.
Bőrömet átjárta a hideg,
S a tavaszi szél a nyakamba lihegett.