Tamandy kedvenc versei
...s egy egész nap telt el az esőre várva
Vihar előtti csendet nem játszunk -
akadnak majd alkalmi örömök...
Hogy a tenger jön el hozzánk, vagy az
Élet vize már, ami gőzölög?
Régebb rang volt, s nagy tisztelet
ki nemzetünkért játszott...
Mára mit ér a győzelem?
...külföldi bajnokságot.
Anyám mindig eltette az újat,
"a szebb időkre", mondta.
Most kezembe akadt az ódivat...
talán elrontotta.
Kedvemre pendül a gitárok húrja,
s képzeletemben flamencot táncolok.
Köröttem színes cifra házsorok,
s mosolyog rám az ég fénylő azúrja.
Szépségben fürdő nyári délutánon
Fiestát ünneplik a Promenádon.
Tél kopog az ablakomon,
Zörgeti ajtómat tréfálkozón a szél.
Lelkemben már nem virrad több tavasz.
Keserűn, haldoklón a tél havaz.
Befogad az erdő,
lassan elszendergő,
búcsút intnek nyárnak
széllel lengő ágak.
kisimult arcom a boldog térben
és ostromolt a könyörtelen idő...
nincs bennem látványos tünet
magamhoz szorítom hiányod
gyökere nőtt az édes percnek
ördögi próbát neked kell kiállnod
elhullott sorsom fölött lebegek
fényben homályban idomokban
Naphoz kötözve szívem kiabál
és felsír kezedben mosolyodban...
Lépteim lágy neszét hallgatják
az út menti karcsú füvek,
lilán ring a bogáncs szirmán
egy lepkeszárnyú pillanat,
pitypangpehely száll az égig,
puha kerengése néma pilletánc.
Olyan vagy nekem, ősz,
Mint
Mindennap Alkonya...
Lassan az éjbe szenderülő,
Hömpölyögve elizzó...
Aradi Vértanúk Napjára
Egymásra hullnak századok,
siet ez az ezredév is.
Néha magamban lázadok,
ha megint egy antitézis.
Versek világában írónak kell élni,
Gondolatokkal az olvasót becézni.
Szólani csodákról, végtelen időkről,
Képekben mesélni élet lényegéről.
Vasárnapi koncsertó
Vasárnap:
végre pihenés...
mint egy várva várt álom...
néha más, mint a teremtés...
...oly, akár zenetábor.
Alászálló, ékes gyöngyök,
éjpalástján szikragömbök,
villódzó fény égi rónán,
hullócsillag veszti trónját.