Tamandy kedvenc versei

 IdőHosszKedvenc

Széles Kinga

Rongyosan...

Hasadozó hajnalokat
Sóhajokkal fércelek,
Megtépázott éjjelekből
Feslenek a reggelek.

Tovább...

586924

Kustra Ferenc József

Hulló csillag...

Könnyező, haldokló csillagok,
Mondjátok, hogy óh... én ki vagyok?
Csak hulló csillag a kék égben,
Vagy törmelék a semmiségben?

Tovább...

5141189

Pődör György

Visszatérés az üres szülői házba

Kopott kredenc, üres szenesvödör:
a feledés rozsdaként szöszmötöl.
Lyukas lavór csupán az emlékezés,
megkezdett kenyérben felejtett kés.

Tovább...

Major Tamás

Könnyek... Fiamért

1974-2005

Szólt a tenger,
Mi van a szemeddel?
Többet ne sírj,
Medrem csak ennyit bír!

Tovább...

Erdei Erika

Attila titka

Gondolatok az Ars Poetica-ról

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Még a torkom is félrenyelne,
Ha lennék a "Többi" átlaga...

Tovább...

Zagyi G. Ilona

Elég egy pillanat...

Van, hogy elég egyetlen pillanat,
hol összetörik a pillangó szárnya...

Tovább...

293274

Pocsai Piroska

Kívánságkosaram

Adjon Isten minden jót!
Szomjas földnek áztatót
Csirát az ültetett magnak
Friss hajtást erdei vadnak
Virágport a méhecskéknek
Kaptárakba csordult lépet
Kalászokba duzzadt magot
Tiszta vizű hűs patakot...

Tovább...

Slang Anikó

Száz vihar

Száz vihar, ha tombol is bennem.
S száz ellentét mind összecsap.

Tovább...

269432

M. Laurens

Költőnek lenni

Oly korban írom meddő soraim,
Mikor nehéz már költőnek lenni,
Mert a mosoly eltűnt az arcokról,
És nincs ok többé már énekelni.

Tovább...

Kósa Gabriella

Ha virág lennél

Anyuci, ha virág lennél,
piros pipacs lennél,
minden rétnek és mezőnek
legszebb éke lennél.

Tovább...

Erdei Erika

Beléd veszek

Pár tétova sor az érzelmek örökké hullámzó mivoltáról

Mint elárvult, apró gyerek,
eltévedek,
mint tavasz, mely telet feled,
felébredek...

Tovább...

Tömör Gábor

Kisfiam

Drága kisfiam, csodálattal
nézem rólad e fényképet,
oly égszínszép szemeiddel
az élet jelenét fürkészed.

Tovább...

Sárosiné Mikó Ágnes

Jár a mama, jár, jár...

Idősek támasza

Nagyváros kórháza
időpontra fogad,
mindenki maszkjában
áll "ritka sorokat".

Tovább...

Rimanóczy Ildikó

Búcsú

Szép ruhájából, mi megmaradt
reggel csendesen levetette,
itt áll most tépetten, kifosztva,
s fázósan megremeg a teste.

Tovább...

Kristófné Vidók Margit

Gyermekeimnek

Ne legyél szomorú, ha már nem leszek,
csak nézz a tükörbe, és én ott vagyok.
Minden ismerős mozdulat, a mosoly, mit látsz,
egy kicsit engem idéz, hiszen benned élek tovább.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom