Teodorick kedvenc versei

Fehér-Deák Barbara

Bájital-olvadás

Aki fizet,
és aki meg-
fizet érte,
vendége még,
mert kikérte,
magának árt,
de megérte
a félhomály...

Tovább...

Roszkopf Mónika

Karácsonyi Holdfény

Kigyúlnak a csillagok az égen,
a Hold fénye szelíden mosolyog be az ablakokon,
megvilágítva a legsötétebb sarkokat is.

Tovább...

Köves Hajnalka

A macska

Kibontotta nagy szirmát az éjszaka
S az ablakokból arany fény ömlik
A telihold, mi megihleti a költőt
A mennyek sugarát az utcára önti

Tovább...

Köves Hajnalka

Cirkuszi műsor

Amit a számba adsz,
Én most lenyelem.
Megfeküdné a szívem,
Ha még lenne.

Tovább...

Ripli Dávid

Éjszakai Pillangó

...Fölém hajol, felzabál.
Akarja a testemet.
Hogy mondhatnék Én nemet?

Tovább...

Fehér-Deák Barbara

A vendég

Szememen szakad a kép-más,
kicsikét akad a váltás.
Papíron pörög az ördög,
ördögi körökön dörmög...

Tovább...

Molnár Jolán

Sakkduma

Ma én dugok -
világos - te nyitsz...
Képzeld, a Nelli, tudod,
a kis vörös... Hát ez vicc!

Tovább...

Kis Etelka

Kávézó

Írjál még egy verset rólam,
Kértél ott a kávézóban.

Tovább...

Huszár Henrietta (Hobbitka)

Miért

Miért van szerelem, ha hátsó szándéka az, hogy hátba szúr?
Miért van szimpátia?
Miért látok olyan dolgokat, amiket nem kellene, még akkor is, ha nem is akarom?
Miért nem tudom, mik történnek bennem?

Tovább...

H. Kohut Katalin

Tündér Nani

Már nem zölden világított a természet,
bár buzgón dolgozott a medveerdészet,
de eredménye semmi, csak szeméthegyek
borították az erdőt, és cecelegyek.

Tovább...

Vigh Erika (Venus)

Egyedül

Nincs mit mondanom, vagy inkább nincsen kinek,
Gerincemen cikázik a borús hideg.

Tovább...

Adarida

Férfiak az életemből

De régen láttalak,
most is olyan jó beszélgetni veled, mint mindig.
Semmit nem változtál, mondanám,
de nem mondom, mert nem lenne igaz.

Tovább...

Fehér-Deák Barbara

Egy kicsit még...

Egy kicsit még maradok
a szürke ég alatt,
már nem szaladok,
és nem is akarok,
már semmit nem akarok
elmondani.

Tovább...

Major Tamás

Nos...

Temettem szívemet, felnőtt fiamat,
Szenvedtem önmagamtól oly sokat.
Nem sajnálom szerető magamat,
Kiöntöm magamból a sérült szavakat.

Tovább...

Komróczki Zoltán

Pesti srác

Kegyelettel 1956. október 23. hőseinek emlékére

Történet végére maradt, mint egy zárszó,
utolsót lobbant a nemzetiszín zászló.
Golyók süvítettek, csapódtak palánkba,
Kopogva, mint a jég, nyár zivatarába.
Néhányan hasaltak, nem találva falat,
Hullott, porzott rájuk a málló vakolat.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom