Vallejo kedvenc versei

Kozma Zsuzsanna

Kérdés

Hé, te fiú mit tettél?
Engem hová kergettél?
Küldtél oda, hol madár se?
Tegyek pontot? Á! Talán ne?
- De hisz ott van, ott repül,
s lám, lám, miket hegedül! -

Tovább...

Kozma Zsuzsanna

Már nem kell...

Már nem kell,
hogy menj előttem,
mert nem biztos, hogy követlek!

Tovább...

Kozma Zsuzsanna

Csak egy gondolat

Morzsolod ujjaid közt perceit a szépnek,
s nem látod hogy múlik el lényegük,
kifakul szó, és töri a vágyat,
miközben lelkedbe marva...

Tovább...

Tálos Csegő

Tipikus tavasz volt

Az utcára kilépve,
egy zúzó fényű reggelen,
a pacsirtákat elnyomva
ordítottak szemem felé,
a tavasz melegébe pólyázott,
újszülött faágacskák,
s a rügyek.

Tovább...

Tálos Csegő

Az igazi keresztény

Az igazi keresztény,
vígan van keresztjén,
békét lel a szentségben,
hiszen most gyónt nem régen,
jól lakik az ostyával,

Tovább...

1319

Tálos Csegő

Lovam szemében

Kis lovam, ha csillag-szép szemedbe nézek,
látom benne hogy hullámoznak a rétek,
látom amint erdőket szelünk át könnyen,
látom a szemedben szél-fújta könnyem.

Tovább...

Séd Imre

Május

Virágok beszélgetnek.
Szirom-szavuk
terjed a réten.

Tovább...

Séd Imre

Fohász

Kiknek szemére
rácsot vertek a sorskovácsok,
kikben verejtékujjaikat
bőrükön kinyomva
kapaszkodnak
a látomások,
kiknek mellében
vergődik, majd...

Tovább...

3856

Séd Imre

Tilosban

Az illatod átölelt.
Szavam szavadba szeretett.
Titkom szájon csókolta titkodat.
Szíveink pedig
egymást keresve
belerobbantak
a lehetetlenbe.

Tovább...

Séd Imre

Gödörbe zuhant a Nap

Anyád sírása rázta a fenyveseket.
Csonkanyelvű madarak kolompoltak az ágakon.
Fiatal, fürtös áldozati-fákat téptek az égnek a sasok.
Többszólamú zsoltárokat vonyítottak a farkasok,
melyre árvult ruháidba öltöztetett morfiumos tündérek
táncoltak eszüket vesztve.

Tovább...

Marković Radmila

Gyerekeim

Két gyermeket hordtam a szívem alatt,
egyik nyugodt, komoly maradt,
a másik négykézláb úgy futott,
a szélvész sem érte utol...

Tovább...

Szepesi Zsuzsanna

Betegen...

Hullámozva megmozdult most a plafon,
közelít felém,
szobám fala összehajolt a sarkon -
elzárva a fény.

Tovább...

Zajácz Edina

ha hittem volna

nem csábít porcelán
ringatásod összetört
suta árnyékod vagyok
megcsúfolt héja-nász
míg ágyadban
illatom hagyom
hol lehetsz
görnyedő bábomba...

Tovább...

Torday Teodóra Éva

Fényt, még fényt!

Úgy megszokta már e nép
a szolgaságot,
nem is akarja
lerázni a jármot!?

Tovább...

Torday Teodóra Éva

Üvegmadarak... négy tételben...

Üveghattyú vagy, Magyarországom!
Sötétített üveg... a semmiben...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom