bondjam8 kedvenc versei
Bonyolult lélek az emberé,
Megfejteni, sajnos, nem lehet.
Sajátunk idegenül néz ránk...
Erkélyemen ülve
A várost kémlelve,
S a füstöt tüdőzve,
Te jársz a fejemben.
Nyújtsd felém két kezed,
hogy léphessek feléd!
Emeld rám szép szemed,
hadd láthassak beléd!
Piroslik a hecsedli
s a galagonya fénylik,
most kell mindet leszedni,
míg a kökény nem kéklik.