cseg76 kedvenc versei
Bokrok ölelték lábamat,
Majd ruhámba kapaszkodtak...
Kifürkészhetetlen a sors,
Pilleszárnyon száll,
Tükörből visszanéző arcod
Minden nap más és más.
Felvidék
A fantasztikus alakú
magas mészkősziklák között
felismerhetetlenül áll
a várrom, mely elrejtőzött.
Sziklákon álltam, hogy felhőid elérjem,
az üveghegyen túl a semmi várt,
ujjaim nyújtottam, remegett a térdem...
Mie Totó, aszisz sata és mesi.
Ááoe etesz, uio beti.
Nyusziú, a tááoli te basi,
aicsai bata ma, eitititi.
Ismerős a zene,
kottában egy emlék,
s múltam dalol: "Gyere...
Erdők sötét mélyéről lopakodik elő az este,
Hangtalanul oson a szürkületben súlytalan teste.
Van, aki várja jöttét, sokan nagyon félnek,
Elbújnak védelmet remélve, rettegésben élnek.
Piros cseresznye,
Termés lett már szirmokból.
Japánban kultusz.
Nap búzatáblán
Legelteti fény-nyáját.
A párnámon ült egy álom,
merengett a valóságon.
Felébredtem,
elengedtem,
nem is értem, miért nem bánom.
Kapcsolat!
Fagyos széllel
Hazugon öleltél.
Hozzám lélekben
Haza úgy érkeztél.
Álmot hajszoltál.
A szeretet mélyből fakad, az érző szív
sértetlen marad.
Történt egyszer nagyon régen,
hét éve és éppen télen,
egy igaz és jó dolog,
hóból nőttek akkor bokrok...
Bogdán László emlékére
Suttognak a lombok, valamit látnak.
Könnyezve sírnak a dombon a Cserdi fák.
Elmentél, magára hagytad a falut.
Kőszikla voltál, de bezártad a kaput.
Példa értékű életed változást hozott.
Siratja az ország létedet.
Egy kényelmes fotelban hátradőlve
nézem, amint lassan lemegy a Nap.
Ülök a teraszon, előttem a végtelen,
mögöttem a múltam már hallgatag.