dreaming58 kedvenc versei
hat igazgyöngy
nagyanyám
kék kötényében
mindig akadt pár morzsa
és jó szó... nekem
Már nem visz, csak döcög,
csikorogva lép a szándék,
akár tétován nézi a jövőt,
...van itt még világ?
Csak kacat voltam teremtőm kezében,
Néhanap babrált rajtam, javítgatott,
Kis fényt keresett bennem a setétben,
Aztán mégis feladta és eldobott.
Becsöngetek, édesanyám,
ihun, megjött gyermeked.
Húsvéthétfő alkalmából
szőttem merész terveket.
Mélység
Mozdulatlanná vált a táj is
- pedig már rügyezett az orgona -
az ég könnye árkot vájt itt
s zubogva rohant lent tova
füleltem mintha néma dalban
próbálnám felidézni hangodat...
A Názáreti
Már sarjadnak a rügyek, az éltet adók,
és vizet árasztó szelek simulnak,
hol isszák a fényt puha földtakarók...
Mint a lapulevél, úgy lapulunk,
szárán békés szöcske készül
ugrásra, bezárva elpuhulunk,
löttyedtre vastagszunk végül
Tavasz volt - már elaludtak ablakon
a fehér szirmú jégvirágok
madarak szárnyán ébredt a hajnal
zöld ruhát öltöttek a fák szoknyát húzott
az útszéli bodzabokor
néhány tócsát tükörnek hitt a reggel
s magát illegetve indult
találkozója volt a szeretettel...
Sorsvers lyukas zoknira
Megy a fájós bal-láb,
és követi a társa.
Néha meg-megáll,
mert sajog a bokája.
Ahogy nézem, magam látom.
Hozzám bújik, ölel, átfon,
könnyen veszi be a várat,
ahogy szeret, ahogy árad,
ki belőle s belém bújik,
át a bőrön, le a húsig...
Nem marad már semmi, semmi...
sosem tudok jól szeretni -
Vagyok a költészet kivert kutyája,
Ki hiába vonyít, vagy morogva küzd,
Kinek hasztalanul csahol pofája,
Fenn kutyába sem veszik, csak a tetűk.
Angyali üzenetek V.
Engedd el...
tégy úgy, mint a fák
a levelekkel, tégy úgy,
akár a pőre ágak: égre
néznek, némán állnak...
Csak közelegni hozzád, azt kívánom én.
Boldogan állapodni szemed lágy tüzén.
Rózsás ajkaidra csókokat lehelnék,
szép pillantásodra mosollyal felelnék.