dvihallyne45 kedvenc versei
Lomhán vonul a hajnali pára,
fátyolt öltött, és sejtelmes a táj.
Hold csókot csent csábos éj ajkára,
napfényre vár harmatos varjúháj.
Csak egy mosolyod, más nem hiányzik,
minden testi-lelki jóval megáldasz,
kisimít`nám szívest a ráncaid,
miket én növesztek számolatlan.
Dicsőítünk, Urunk, fenséges ISTEN vagy,
kegyelmed végtelen, hűséges vagy, s Igaz.
Általad a Menny s a Föld s mind, a tengerek,
szóltál, és meglettek felettünk az egek.
Csillagfényes éjszakában
elindult az éj leánya,
erdő fái szelet fogják,
fehér ruháját fodrozzák.
Odakint viaskodik a nyár az ősszel,
hogy az őszből Ő még hány napot vehet el.
Szerez még néhány napot, hetet magának -
az őszre még meleg, száraz napok járnak.
Az öregség sok mindent megváltoztat
Próbálok a jelenben élni, de a múlt
nem
hagy nyugodni, bánat, veszteség,
hisz a
gondolkodásom nem olyan, mint rég.
Édesanyám emlékkönyve
Egy Évkönyvet keresve
Anyukám Emlékkönyve
Került épp a kezembe.
Nem lángolok, már csak csendben égek,
lecsendesült bennem ez a cudar élet.
De a parázs még izzik valahol belül,
míg hamvába hullva majd ki nem hűl.
Kit adjon neked az élet,
félig eltévedt, révedt fényedet,
mit tanít - álmodni, félni,
vakító gondolatban
becsülettel megélni.
Csípős kedvében a szúnyog
Harap, mint egy képzett buldog.
Itala a piros vérem,
Vérszegény vagyok már régen.
Őrangyalom, te fényes,
vezess engem erényes
útján a szentségnek,
örömére az égnek.
Szemfényvesztő Díva az ősz,
Tájra színes színeket kendőz,
Bámulatos festői komponálása,
Széles skálájú palettája