Már gyermekkoromban is írtam verseket. Egyszer, egy karácsonykor, míg édesanyám elment a boltba, hogy vegyen még egy kis szaloncukrot, mert kevésnek bizonyult- ugyanis a fa lett nagyobb, mint amire számított- mire hazaért verset írtama fenyőfáról.
Ó de szép a zöld fenyő,
olyan, mint egy hercegnő.
Bársonyos a zöld ruhája,
s milyen szép a koronája.
Sok játék van alatta,
dicséretből ő kapta.
Sok cukor lóg ágain,
csupa báj, és csupa csin.
Azt hiszem 8 éves voltam akkor.
Nem voltam eddig túl termékeny. Egy -egy nagy érzelmi hullám vált ki belőlem olyan hatást, mely miatt egszerűen csak jönnek a verssorok. Most megint egy ilyen korszakomat élem.