goalking kedvenc versei
Lírikális meditáció, a költő a fejedből minden gondot elűz,
Fejedből kihalászik minden infót, csak a fontosak maradnak: pl. a szerelemtűz...
A téren állok, körülöttem sok bőrruhás,
nem számít, ki vagy, csak a rock-család.
Mi lenne a világgal,
Azzal a sok tudással,
Amit az internet nyújt nekünk,
Ha nem tudunk vagy felejtünk?
Itt állok egy kereszt mellett, s a békés temetőt kémlelem,
azt próbálom megfejteni, hogy miért alakult így életem?
Néha-néha feltekintek az égig érő akácfák dús lombjára,
hallgatom a madarak dalát, s nem gondolok a világ bajára.
Már a csillagok is sírnak odafent az égen,
egy májusi éjszakán meghatódva nézem.
Nem értem, az ember miért ilyen gonosz?
Miért örül annak, hogyha fájdalmat okoz?
Ha Lackfi János nem posztolna Fészbukra,
Ki vezetné a felhasználót szép útra?
Halk szavával hív az éj,
Ha velem vagy, minden tökély.
Szabad szellem suttog még,
Rabláncait letépte rég.
Elszállt évből tizenhét,
óvó karod rég nem véd,
nem ölelsz át, jó anyám,
elrabolt a rút halál.
A lélek belőlem disszidál,
Ha vámpír lennél, te kiszívnál,
Rímek, sorakozó, osztály, vigyázz,
Ezután téged a hideg kiráz.
A macskám falat kaparász,
Kezemben egy nagy kalapács,
Mivel meg lesz javítva az őrangyal fuvolája,
Fölöttem ragyog az igazság dagadt kupolája,
Duzzad a lelkem, hogy milyen rímet idetettem,
Idegelnek a bronz űrhajóval jött idegenek,
Készül a háború, mit a világ ellen terveznek...
Elemtelen szer vagy szertelen elem?
A szerelem függőjeként tengetem mindennapi létem,
Ha végre megkapnám adagom, én mindent is adnék cserébe.
De csak járom a tereket, és az elvonás tünetei mutatkoznak,
Bármerre nézek, csak fagyos szemeket látok, ahogy megbámulnak.
Tudod, én a levegőt is csak miattad veszem,
El sem tudom mondani, hogy elvetted az eszem.
Már nem olyan a séta, ha nem fogod a kezem,
Nem mennék már arra, hova te nem tarthatsz velem.
A költészet napjára
(Csak az olvassa...)
részlet...
A gondolat, mint a Hold, ragyog,
Élhetnék úgy, mint az állatok...