kovycs59 kedvenc versei

Mukli Ágnes

Kacagó kokabura

Huhuhu, hahaha,
kezdődik a napja,
az ébredő világot
harsányan kacagja.

Tovább...

M. Laurens

FÖLDI TAVASZON!

A legvégső látomás

Immár magunk megyünk a földbe,
Hiúságunk rongyait levetkőzve,
Sok magányos, megvénült szamár.

Tovább...

Vágány József

Zsófi első karácsonya

Figyelj, Anya, Apa!
Mondani még nem tudom:
nekem egy kész csoda
az első karácsonyom!

Tovább...

131119

Takács László

Alkonyat

Egy kényelmes fotelban hátradőlve
nézem, amint lassan lemegy a Nap.
Ülök a teraszon, előttem a végtelen,
mögöttem  a múltam már hallgatag.

Tovább...

M. Laurens

A HATALOM TÜKRE

A hatalom tükre hazug és görbe,
S rákacsint minden becstelen ökörre.
A hízelkedést mind odabent tartja,
A sok talpnyaló meg: tisztára nyalja.

Tovább...

Zagyi G. Ilona

Őszsirató

Túl könnyes, fájósnak látszik...
áttetszőn üveges szín.
Tarkasága nem parázslik,
rádermedt valami kín,
amitől csak csúszik, mállik,
nincs sugárzó, őszi csíny.

Tovább...

Bartha Lajosné Ági

Télbe ékelt tavasz

Éket vésett a tavasz a télbe,
fülemüle dallal szállt elébe.
Besurrant a nyitott ablakokon,
megült a szunnyadó balkonokon.

Tovább...

Farkas Anna

Hazaszeretet - Szabadság

A hazaszeretet szívünkben vert gyökeret,
mélyen bennünk él, sohasem feledhetünk el
hőstetteket, mit hőseink Hazáért tettek,
az életüket feláldozva cselekedtek!

Tovább...

Kovács L. István

Szavak

Szavak...

...repülnek oda-vissza,
van, ki utálja, s van, ki issza,
néha kő, de van, hogy kenyér,
nem tudni, kit hogyan ér.

Tovább...

2118

M. Laurens

ÍGY SZÜLETETT AZ EMBER

Az igazság néha fáj!

Két majom egy szép napos délután
egymást bolházgatták odafenn a fán...
- Állj!... Állj!...
Mondjuk ez így túl profán...
kezdjük inkább elölről és újra tán:
Tehát!

Tovább...

Antal Sára

Álom

Alszik a sóhaj
alszik a múlt
alszik az óhaj
már elavult.

Tovább...

Antal Sára

Kései szerelem

Nem tudhatjátok, milyen az,
ha még Ámor nyilait vágyja a szív!
Az ember feledi korát, bőre ráncait,
mert szíve fiatal, még szeretni vágy!

Tovább...

M. Laurens

A KÖLTÉSZET KIVERT KUTYÁJA

Vagyok a költészet kivert kutyája,
Ki hiába vonyít, vagy morogva küzd,
Kinek hasztalanul csahol pofája,
Fenn kutyába sem veszik, csak a tetűk.

Tovább...

Kovács Klára

Mikor is volt?

Mikor is volt, hogy a lábfejeden hintáztam,
A nyakadban utaztam, a kezedben pörögtem?
Ha rossz fát tettem a tűzre, csak homlokod ráncoltad,
Szidás helyett az atyai példád adtad nekem.

Tovább...

Csík Ferenc

Keserű nyár

A Tarna-parton sétálok egymagamban,
Szívemben tombol, zúg a hóvihar!
Sóhajom száll fel a magas égre,
könnyezik szívem, s velem sír a táj.
Mert ez a cudar élet kemény, levadássza népem!
Ajándékcsókjában keserű a nyár.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom