kozmazsu kedvenc versei
A karácsony
szeretete jő erre...
most a biztonság lesz éber őre,
millió csevejgő éled fel sorra,
ékes, virtuális, ünnepi szóra.
Kétezer-húsz karácsonya
közeledik éppen,
de már tudjuk, hogy biztosan
másként lesz, mint régen.
Ahogy egy arát, nászkor, ölbe kapva,
a Napot átkarolva eltakarja
az esti, szálló, puha párnafelhő,
s tartja, míg minden fényes csillag feljő,
miközben fátylat sző a múló mára
a szürkületnek ásító órája.
Most is napjaimmal a világomat járom...
A holnapok sorát a bús hétfőkkel várom.
Gyorsan elszalad, helyes, hogy így teszi,
az időmúlást Isten se tudná megfékezni.
Szerelmi csalódás
Békés világom estére
féltő szerelem bódulatában élt,
szívem a választottja nélkül
mint éhező, csak remélt.
Tele van a világ csodákkal,
csillogó gyöngyszem minden pillanat,
de a gyöngyszem elgurul,
az idő pedig gyorsan elszalad.
Íveken emelkedünk egy szintig,
Ahol a tudomány már elakadt,
Ott a hit és a gyönge szeretet,
Mely mély érzésekből fakadt.
Néhány jó szó, s egy falat kenyér kendőbe kötve,
ezzel indult el nagyapám ezerkilencszáz-negyvenötben
fát dönteni, mert favágó volt,
így keresett kenyeret a családnak,
miközben odahaza nagyanyám
életet adott az édesanyámnak.
Ha megkérdezed, boldogan felel,
ki szerelme karjában otthonra lel,
s vigyázza, óvja két keze.
Élete: tüzekből hívott, fénylő lobogás,
mindennapi léte: szerető megszokás:
déli harangszó ünnepi üteme.
Ó, hány fehér hajnal derengett,
hűs testtel szobánkba lengett,
ezer hanggal jött a nappal.
S lebontott, sárga aranyhajjal
feküdt a nap a tiszta égre.
A szerelem örökre tiéd, ha akarod.
Ha nem kérsz busás váltságdíjat érte,
ha szívedet-lelkedet szélesre kitárod,
áldod sorsodat, mindez megérte.
Olyan különös ma reggel ez a csönd.
Éjszaka csendes eső esett, érzem,
látom a nyomát. Most melegszik a Föld,
bárányfelhők úsznak ott fent az égen.
Izzó pipacsok skarlát-mezején
ujjaimat kulcsolom keresztbe,
menny-nyugalomban Isten tenyerén
aranyfénysugár csillan szemembe
Mocskosan fojtó szmog terjeng körötted,
akár holtak bűze, mi szembecsap,
szürkére festve a járókelőket:
sorsára vár s tolong sok gályarab.