marto.vida kedvenc versei

Szarka Zoltán

Relatív

Mondod és hallgatom.
Csendesen elnyomom
magamban a hangot,
mely segítségért ordít.

Tovább...

48

Úr Attila

Most legyünk emberek

Mind eltűnünk...
Polyvát kaszál a szél.
Majd elgyengülünk...
Ez a fajta egyetlen napig él.
Ajkunkban egyetlen szót nevelünk:
ember. Elsősorban csak emberek legyünk!

Tovább...

1011

Palotai János

Egységben az erő

Valamikor az Óperencián is túl,
élt négy ismert "atyafi".
Nevüket az egész világ ismeri:
Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.

Tovább...

3136

Fazekas Roland

Fröcsögős óda a tyúkom szeméhez

Ó, édes tyúkszem, melyet egy hajnali reggelen
leltem meg egy tenyeremen!
Kelletlen pillanatnak hatott,
mikor csipás szemhártyámon áthatolt...

Tovább...

János Ádám

A derű órái

a legjobb nyugágy a világon
semmi fogasléc vagy kampó
magától veszi fel a kívánt dőlésszöget
ahogy kifekszel a balkonon olvasni
a reggeli híreket meg ezt-azt
a sivatagban ötvenhárom...

Tovább...

Grivalszki Péter

Bevándorlók

Vörös az ég a Duna fölött,
léghajó szeli át szépiában,
és a meleg fényekben halkan haldoklunk.
Véget érünk mi is - ez bizonyos -
talán falak közt, vagy beton folyamokban,
de a nyári borok és a látomások mumifikálnak...

Tovább...

Marton Paul

Parancsnok döntéshelyzetben

Ott áll elől tettre készen a döntés karzatán,
fejében hangzik, egy mindenkiért, mindenki egyért.
Feszes teste észrevétlen beleremeg talán,
érzelme jó mélyen gúzsba kötve, felel az életekért.

Tovább...

Sőreg István

Hivatalos híradások

Az ernyedt égboltról jönnek a jelek:
veszély fenyeget, lehullnak a fejek!
Majd jön más üzenet, sugárzó derű:
nincs sehol meggyötört, lehullott fejű!

Tovább...

Léber Mariann

Döglött halak nyara

Űrszondákról meséltek nekem.

Bebújtam fémtiszta testükbe,
azóta így utazgatom.
Űrszemetet válogatok,
gyúrok belőle ajándék kis halálcsillagot.

Tovább...

Moravecz Dóra

Egyszer

Egyszer, ha már nem köt ide semmi,
Egyszer, hogyha tudok majd feledni,
Egyszer, ha már halványul a fényed,
Egyszer, mikor fakul az emléked,
Egyszer, ha a lényem újra teljes,
Egyszer, ha a szívem újra verdes...

Tovább...

Sőreg István

Helybenjárás a világ körül

Csak itt ülök szent magányomban.
Nincs fény, de fénylik a sötét!
Talán nyomban összeroskadok,
s belém fúródik a sörét.

Tovább...

Marton Paul

Az őrület szélén

Hálni jár belém a tudatlan lélek. Félek.
Rángatódzik az éj, lázasan didereg a hajnal.
Búskomoran magamra hagytak, elillantak a remények,
hallod! Érzem, valami baj van önmagammal.

Tovább...

Marton Paul

Metrólépcsőn

Kalimpáló, bordás fokokon
lassan mélybe zuhanok,
a korlát pörög magában,
kapaszkodok, de hiába,
kezem előre lódul,
lábam utána kiabál,
van, aki kaszál.

Tovább...

Káldi Zoltán

Rozsdás rémkép

a görcsbe tajtékzó idegrendszer
rendületlenül eteti korcsát,
mialatt sajogva, settenkedve
rezegnek az ocsmány ponyvák.

Tovább...

Virginás András

Együtt szabadok...

Vádló énetek küzd meg veletek.
Bár nincs rajta lakat, szívetek maraszt.
Szolgák lennétek, rabként élnétek,
De lelketek szabad s új éltet fakaszt.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom