mate1979 kedvenc versei
Lelked fehér vásznára festenék
zöld mezőt nagy, tűzpiros virággal,
nádirigót fénylő, arany szalmaszállal.
Himnusz
Hatalmas ősfák dzsungelében
Ősi szellemek sötét szemei bámulnak felénk a feketeségben.
A halottak völgyén sírón zeng az ének,
A nép nélküli földön ránk ébrednek a szellemképek.
...harcoltam a sors ellen... küzdöttem,
nem voltam könnyen leigázható,
szenvedtem, könyörögtem, dühöngtem,
hinni akartam, hogy az ember jó.
Itt a Földön viharfelhők gyülekeztek,
benne lévő sötét erők körbevettek.
Lecsapott oly hamar a változás szele,
amely felszínre hozta a félelmeket.
Eshet eső, fújhat a szél jeget, havat arcára,
mert a postás minden reggel felkészül a harcára.
Nem fél, hogyha betegnek visz hírt vagy éppen levelet,
hidegből vagy forróságból kapott ő már eleget.
Fehér hattyúk úsznak álmaim kristálytaván,
A holdvilág fénye járja át fájó dallamán.
Lelkem lángján tiszta élet,
Fekete, fehér, összekuszált képek.
Rólad álmodtam,
szívem végre rád talált,
szelíd vágyódás.
*...
Emlékezés a szerelmemre...
Öleltük egymást, Szidónia!
Egyszer volt ilyen... Emlék napja.
Kapaszkodva álltunk,
Nehezen... elváltunk!
Megpusziltuk egymást kétszer, ha...
Lágy szimfónia száll a légben,
hallom újra a kedves dallamot,
hajnali csendben oly tünékeny
napsugár csókol éji harmatot.
Kedvesemnek
Látom én, kedvesem, hogy pihenni vágyol,
itt van a két karom, pihe-puha jászol.
Kóborolnak szótlan, lelket-csitítón
angyalfelhők a végtelen kékségben,
csend ölel ezernyi múló szépséget,
bársony érintésük szívet gyógyító.
Afrikában már készülnek a gólyák,
majd szárnyaikkal a hosszú utat róják.
Az érkezésükre mi lélekben készülünk,
hazajönnek, és itt lesznek velünk.
Minden évszaknak megvan a
Maga szépsége.
Télen hideg van, esik a hó,
Jégcsapok lógnak az eresz
Alatt. Jégvirágok nyílnak az
Ablakban, decemberben
Karácsony illata lengi be
A házat, korcsolyázunk...
Mindennapi életünk sír a néma csendben,
A sápadt alkonyatban táncol a hold az ismeretlenségben.
Futva menekültem - csak el innen,
egyre követtek felhő-tépte álmok,
zaklatott lelkem vakon még hitte,
hogy szerelmünkön nem foghat az átok.