nyaffkamargit kedvenc versei

Fp

Még addig...

Ősz folyva a nyárra, a zöldre, az élő
Már nem ragyog, égi Nap árva szaván.
A színes, a fényes, a múltba enyésző,
És én magam állok a tél kapuján.

Tovább...

Kis Lajos

Költővélet tél

Magányos zseblámpa
virgonc égőjeként
vágja át magát a Nap
a hófödte ég jegén,
s én fénye alatt
a korhadt ágrajzok
sorai között olvasok.

Tovább...

Szabó Tímea

Jajdul a világ...

Jajdul a világ és üvölt az ég,
ahogy a bús szél az ágakba tép
s fájó madárrikoltás rázza meg
a könnyektől mocsaras földeket.

Tovább...

Bódai-Soós Judit

Hájmonológ

Ha azt hiszi, jóember, hogy lazán
hozzám vágott szava egy igazán
földbedöngölő sújtással fölér,
nagyon téved, mert ennyit csak: "kövér"
bárki mondjon, elhajtom, mint itten
e szánalmas kis legyet legyintem.

Tovább...

192297

Bódai-Soós Judit

Ősrobbanás

Tér se volt talán, míg üresen állott...

Ahol egy pontnyi Majdban összepréselt Minden
álmodott magának világot
- a létezés határán -
hol a véghetetlen súlyú Nincsen
- időtlenségbe zárván
a várakozásból feszült Erőt -...

Tovább...

Kormányos Sándor

A szavakon túl...

A szavakon túl
elcsuklott a hangom,
fölényes mosollyal
simult rám a csend,
hosszasan rezgő
sóhaj lett a mondat,
szavak helyett
itt hallgatás a rend.

Tovább...

5048

Papp Für János

Nélküled

Zuhanó éjek törnek hitvány életemre,
s a jelen fájó percei,
mint keselyűk a rothadó tetemre
úgy szállnak szégyen-fejemre.
Nélküled.

Tovább...

Szécsényi Barbara

Fehér szoba

Nézlek itt,
ebben a nagy fehér szobában
elveszel.
Az ajtón túl az élet
láztalan neszel -
idebent fájdalom-homály van.

Tovább...

Szécsényi Barbara

nem a tél

ez nem a tél
csak valami piszkosfehér
pára kúszik egyre feljebb
és a pupillámra ül
- ezer pislogásban is
szürkület feszül -

Tovább...

Kormányos Sándor

Őszi szél

Csak hallgatunk, én itt, te ott,
s a percekbe szőtt kis csodák
szétfoszlanak, míg szemlesütve
rohannak el az éjszakák.

Tovább...

Szuhanics Albert

A szerelem hét napja

Szerelmes hétfő,
kell hozzá két fő.
Egy férfi és nő,
nem más, mint én s ő!

Tovább...

Szuhanics Albert

Emlékek hídja

Bágyatag kezemből,
mint homokszem pereg,
a vén idő, amit
én meg nem foghatok.

Tovább...

1325

Pete László Miklós

Anyám

Lettél immár a jeges űr lakója,
Ahová egyszer én is elmegyek;
Eltört éjjel az óra mutatója,
S Rád omlottak a végső fellegek,
Reménykedem, hogy boldog is lehettél,
Úgy negyven évvel ezelőtt talán,
S tán véghezvitted, amiért születtél,
Mielőtt most elköltöztél...

Tovább...

1747

Vitkovits Máté

Kerüljük egymást

Szeretném, ha tudnád: vártalak. Fényévek távfutása bennem
Minden csendbe fúló pillanat, ha nem vagy itt, és magány sújtja lelkem.
Nálad időz`a gondolat, mert nélküled hiányban élek,
Nehéz a szívem, fojtogat a kósza vágy - elnyomni félek.

Tovább...

1819

Bódai-Soós Judit

Fejfáddá leszek

Vigyél
magaddal,
s én majd
markodba kucorodva
apró szilvamagként alszom kedvesem...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom