orpheus3535

Csak hobbim a versírás. (2020-ban kezdtem el írni.)
Leginkább a klasszikus verseket szeretem, szívesen kísérletezem a régi formákkal.

Több kötetben is szerepelnek alkotásaim ( Szó-kincs antológia 2021, 2022 pályázatának legjobb alkotásai közt, Marsbook Kiadó "Létvágytalanság-Túl part nélkül" 2022-es pályázata, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata és a FALUDY GYÖRGY Irodalmi Műhely "Szárnypróbálgatók" 2023. pályázatának versei közt.).

2021-ben megjelent "Ötvenegy vers" című könyvem.
A könyv első része Kokas Ignác festőművész, néném, Élő Amália emlékkönyvébe rajzolt korai grafikáit és a hozzá írt diákkori magánlevelét tartalmazza, a könyv második felében első verseim lettek összegyűjtve.

Három vers és a festőművész levele a könyv CD-mellékletén Molnár Piroska előadásában meghallgatható.

Egy rövid részlet a levélből; a huszonegy éves festő - Nagy László költő jó barátja - jövőképét, a háború okozta pesszimista életérzéseit így fogalmazza meg:

"Csak egy fekete vonal vagyok,
Ki színért szívébe mártja ecsetjét,
Fáradt, beteges pesszimista.
Ki tudna már engem megvigasztalni?!
Talán maga is ismeri azt a fájdalmat kicsiben, miről Kosztolányi beszél. Melynek nincs semmi értelme, nincs célja. Csak azért van, hogy fájjon. Az ember mindjobban fúrja magát ebbe mint valami tárnába, míg egyszer maga alá nem temeti szomorú bányászát...

Otthonról is gondol sokat a zárda zongoraművésznőjére:

Pápa, 1947. június 25.

Kokas Náci"