piroska71

Egyszerű természetességgel élek. Verseimbe írom bánatom, örömöm.
Persze néha csak úgy eszembe jut valami, aztán rímekbe szedem.
Nem tartom magam költőnek, csak írogatok, mert az írás egy másik dimenzióba repít!
Verseim a saját "gyermekeim" - az én gondolataimból születtek,
ha nem is a legjobbak, én szeretem őket!

Szeretettel üdvözlöm minden kedves Látogatómat!
Sajnos nagyon sok helyen találkozom az írásaimmal a nevem feltüntetése nélkül,
(lásd a versek mellett a szerzői jogokat)
megkérem a kedves Látogatóimat, ha mindenképpen vinni szeretnék,
azt kizárólag a nevemmel együtt tegyék, akkor is, ha egy részletet visznek belőle! Előre is megköszönöm!

Gondolatok

A szelíd csend mellém telepedett,
némán ült, figyelt, nem cselekedett.
Szikrázó tekintetét arcomra szegezte,
áttetsző füleit igencsak hegyezte.
Semmit nem kérdezett - meredten nézett,
e pillanattól fogva ihletem feléledt.
Óvatosan, mélyen elmémbe fúródott,
dédelgetett, vidáman suttogott.
Kézen fogott, majd végtelenbe rántott,
oda, hol csillogó fénytenger hullámzott.
Csillámporral behintette vágyam,
azon nyomban kitártam a szárnyam.
Mindenség vásznára tarka tussal írok,
furcsa belső vágyat ezzel csillapítok.
Feljegyzem mi bánt, azt is, ami éltet.
Vallásommá vált a szikrázó költészet.

Horváth Piroska

https://www.youtube.com/watch?v=uMXz3TQO S_c