rojamsomat kedvenc versei

Z Nagy László

Jéggel vert hárfa

Némák a fagytörzséhez feszített húrok,
jéggel vert hárfa.
Forró dalok lassan kihűlnek az éjben,
hallgat a szeretet világa.
Mély, fekete csöndnek átkomponálva.

Tovább...

Pődör György

Szakadás

Az egyik innen, a másik onnan,
húzzák egymást, hogy ki bírja jobban?

Tovább...

Rimanóczy Ildikó

Majd akkor...

Friss szántás után leomló földben
kezem porral, sárral még hadd töltsem,
s míg rögök kacagnak barázdákban,
egyre kisebb lesz köztük az árnyam.

Tovább...

Major Tamás

Döc, döc, döcögős...

Morbiditás

Álmokat lehel a sóhaj,
Múlt oszlopai takarnak.
Megőrülök én már, ó, jaj,
Bezárva, láncon tartanak.

Tovább...

Halász Enikő

Metszetek

Belém nőttél,
gyökereid mélyen a csontomba nyúlnak,
átölelik minden sejtemet,
lélegzeted a tüdőm burka,
fuldoklom
már most nélküled...

Tovább...

Kolev András

Útra kész

Elönt a csend, és nincs erőm, hogy féljek...

Tovább...

Pécsi Ágnes

Én mindig győzök...

...szólt a kisegér,
s lám addig-addig,
már a macska is
nagy szemekkel néz...

Tovább...

Galambos István

Egy tábor története - apevában

első rész

Volt
egykor
mifelénk
létrehozva
egy békatábor...

Tovább...

Bera Irén

Megátalkodva

Leporolnám gondolatomat,
de száradt sár van rajta.
Átfestették szivárványomat,
bűzlik, mint erjedt alma.

Tovább...

Szaip Istvanne

Firkálgattam

Ha a macskád fekete,
Ne hidd, hogy a szerencse
Ezért kerül téged el.

Tovább...

Marton Paul

Érzed a csendet

Lelked viharában rejtőzik a mély csend,
felszínre jön, vihar után mindig érzed,
mikor álmaidban hívod őt, nem felel,
akkor némán altat, átfon és átölel.

Tovább...

Pocsai Piroska

Utolsó ölelés

Fájdalmas valóság: itt hagytál, elmentél.
Jó szándékú, szorgalmas életet éltél.
Őszi levélként zizzen a búcsúének,
ötven közös évet szánt nekünk az élet.

Tovább...

Kis István Mihály

Csontba zárva

Jeremiás 20:9

Csontba zárva szunnyadoz` a parázs,
lehelettől éled a nagy varázs...

Tovább...

Major Tamás

A rigó dala...

Ő ártatlan volt, mint rigó a szőlőfürtömön,
Emlékszem, szeme villant, és szökkenve elköszönt.
Lenge ruhája, lábából csak villantott egyet,
Ő volt, ki az örök hűségre váltott két jegyet.

Tovább...

7167

Mukli Ágnes

Ha a galambok varjakká változnak...

Hirtelen besötétült
a délután. Fénytelen,
fekete szárnyak csapongva
terültek a szürke égre,
ködbarázdát szántott
a mágikus sokadalom.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom