uzelmanjanos956 kedvenc versei
A hangom elvásott,
mint a cipőm talpa,
pedig Ő rávágyott
eme ékes hangra.
Sokszor gondolataimban szállok hozzád,
égen suhanó felhők álmaim hozzák
lágy, simogató, tavaszi napsugárral,
vagy a forró napsugártól izzó nyárral.
talán volt egy szerelem rég
elhalványult megkopott kép
emléke láncol vagy felold
változó mint a fényes hold
Dallam száll, szól, zene él.
Örömmel csattan sok tenyér.
Taps dübörög.
Mind hang a fülemnek.
Bennem élményt hagyva átoson.
Beléptem, leadtam egy használt nevet,
egy hivatalnok tüstént bevizsgálta.
Kódolt számsort kaptam, most már ez követ:
tartós játékba lettem regisztrálva.
Jő a tavasz...
Az éjszaka holdas, ragyogóan holdvilágos,
Mondhatnám szép, sötéten elmosódó, sőt sármos...
Irgalmatlan holdas a táj, fülsiketítő a csend,
Nem mozdulnak a fák a bokrok, gyenge szellő sem leng...
I. Vecsési Poet találkozó emlékére
Boldogság, felismerés,
öröm és elismerés,
aratással magvetés,
semmi intés, megvetés,
gondolat is mind mesés...
Fájdalmas életek és hányatott, rút sorsok,
hány sírva tépett lét s zokogó némaság,
veszejtett friss hajtás, zsenge, a csapás oly sok,
és rányomja bélyegét a lelki szolgaság.
Visszatérő érzés, az álomból felver:
Szívfájdalom, nem embernek való.
Egy férfi áll, és már kívánni sem mer,
Mert a leány már nem kapható.
Valahányszor eszembe jutsz,
még mindig nem értem,
mi az, `mi bennem tüzet gyújt,
és annyira éget,
hogy az őrület határán
táncol szívemen a vágy,
megáll az idő, a világ,
és én rohannék hozzád.
Vajon lesz-e holnap az éjszaka után,
vajon jön-e új nyár a tavasz után.
Fog-e még kislány pillangót kergetni,
fog-e ifjú szerelmes a párjáért epedni.
Minden este nehezen alszom el,
Harcolok az egyedülléttel....
Nagyanyám porcelánkancsója áll az asztalon,
belsejében folyékonyan ül a fájdalom.
Vidám percek, harmonikus család, a békesség
rég nincsenek, csak magányosan töltött esték.
Büszke ember vagyok,
nem hajtok fejet,
sem térdet senki előtt,
bár erőm kételkedik,
szívem hevesen ver ,
de ezt senki sem tudja,
és így törlődik a hitem,
agyamban forrnak gondok...