Az utóbbi egy hét legnépszerűbb versei
A toplistán való helyezések kiszámításáról a GyIK-ban találsz információt.
Csupán meg kell élni azt a másnapot,
mikor az ég ostyája hajnalt mutat,
és kiinni, mint szomjazó a kutat,
arany kelyhét, mit az idő rád hagyott.
Keresem a múltunkban
Szörnyű szelek sivítása,
Vad viharok pusztítása.
Istenem, hazánk merre van, hol van?
Hol a hazám? E bánat éget!
Lelkében szerelmes férfi megáldott,
Dobbanó szívében takargat lángot,
Szemében megcsillan őserők fénye,
De szerelme előtt lehullik térdre,
Testében feszül az alfa hatalma,
Bársonyos hangon ő rágyújt egy dalra,
Mennyekbe repíti vágyakozása...
átölel a rózsaillat
simogat a szellő
rám mosolyog fenn az égen
úszó bárányfelhő
csak te nem...
Folyton válogatok... ez maradt örökül,
látom, ahogyan toporgok apám körül...
Fát vágott az erdőn, csak este jött haza.
Látszott, hogy fáradt, de sosem volt panasza.
Sziklás hegység belsejében
éppen most egy medve ébred.
Csengetett a belső óra,
nem szól néki madárnóta.
"Múlik, mint az árnyék, ez az élet,
Észre sem vesszük, hogy semmivé lett."
Elfakulnak már a fényes álmok,
Mint rozsdamarta, őszi virágok.
Vihar tombol, söpör,
varjú vészjóslóan rikolt,
tengernek hulláma sziklákat rombol,
semmi sem tart örökkön örökké...
Döntöttem. Farsangra most nem viccből írok.
Az sem baj, ha azért versemen vihogtok!
Kerekre igyekszem faragni rímeim,
Kutattam múltamnak feledett kincsein.
Még láthatod, ahogy az érték
semmivé válik, és a víz lesz az úr,
hisz az ember már rég nem mérték,
rákos beteg a bolygó, nem lehet natúr
Isten Szent Gyermeke megszületett végre,
jöttére egy csillag gyúlt a magas égben.
Mutatva az utat keleti bölcseknek,
kik jászol-bölcsőhöz ajándékot vittek.
Piros-fehér-zöld - énemre terül.
Más dallamra a szívem nem hevül.
Szépen simuló, igazi szavak
- Csak az őseim nyelvén hangzanak.
Életem meghosszabbításának titkai
Co-valsacor reggel egy szem
este egy szem Co-nélkül
rendben tartja vérnyomásom
az életem "megszépül"
Arra gondoltam a minap:
Tán nem véletlen mondják
az emberi természetet.
Hisz mindazt, mi mögötte van,
a természetben megleled.
Neked, kedves
Tortát már ma nem sütök,
elmúlt már csütörtök,
virágot sem tudtam venni,
messze kellett volna érte menni!