Szerző
Pál Zoltán

Pál Zoltán

Életkor: 28 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 321 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. november 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Pál Zoltán

Lesz még

Lesz még szavam, mi csak tiéd, az égre festve fel,
Magasra írom, hogy többé soha, egyikünk se érje el.
Lesz még percem, mi csak tiéd, a lelkem szürke fátylán,
Hajnali percek egyedül, a könnybe fulladt párnán.

Lesz még versem, mi csak tiéd, gondolat-lapra írva,
Olvasni már nem fogod, ha szemed látni nem bírja.
Lesz még csókod, mi csak enyém, szép álomba zárva,
Éber, kósza gondolat csak, mi ezt az álmot várja.

Lesz még könny, mi csak tiéd, de felszárad egy napon,
Csak én hajózom szüntelen, egy remény nevű tavon.
Lesz még szép, mi csak tiéd, ha emlékezel rá,
Hogy csak megmutattam a kaput, a kulcsod megvolt hozzá.

Van még szívem, mi csak tiéd, vigyázz hát rá nagyon,
Emlékselyem-papírba csomagolva, az asztalodon hagyom.
Ha kibontod, megláthatod, hogy miért dobogott végig,
Hogy mi az oka, miért van az, hogy ezer sebből vérzik.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Marimama2015. szeptember 27. 09:04

Szép.

HBergeron(szerző)2012. november 29. 16:55

Köszönöm.

Lanor2012. november 29. 11:25

Nagyon szép és szomorú versedhez gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom