Szerző
Kormos Kata

Kormos Kata

Életkor: 24 év
Népszerűség: 149 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 351 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. december 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Kormos Kata

Mocsár

Elsüllyedtem, mikor odaléptem,
mintha magába szívott volna a tegnap.
Fájdalom-zajos bánat zubogott az élet
tetves, mocskos nyilvános mosdójában.

Halak sincsenek, csak fulladozunk.
Te is és én is, bár nem látjuk egymást.
Szúrágta fatörzsön fejsze vágta odu;
az vagy bennem, és veszettül fájsz már!

Lerántasz mélyre, fuldoklom beléd!
Riadok a feledtető kékben. Szemed
nevet. Nevetek én is, míg remény
csillan alant, és én elhiszem.

Pedig csak sár vagyok...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


emonye2012. december 10. 16:07

Remek gondolatok!

Zoltanus2012. december 10. 14:34

Az utolsó sor feltette a koronát a versre, gratulálok!

jocker2012. december 10. 08:22

:)

designo2012. december 9. 23:20

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

baramara2012. december 9. 22:54

Nagyon jó vers!
Gratulálok: Marianna

cseszlovak2012. december 9. 22:46

ez jó!
és talán még jobb lenne, ha még ennyire sem törekednél rímelésre! ha tudatosabban kizárnád, hogy valaki elrontott rímnek nézzen ezt-azt benne!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom